Seite - 88 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1
Bild der Seite - 88 -
Text der Seite - 88 -
88
vannak, dél-nyugati sarkán mintegy kétemeletnyi magasságban egykor
mennyezet volt, melyben valamely szent faragott képe állott. A kolostor,
melyben utóbb Mátyás király budai egyeteme volt, nyomtalanul elpusztult.
IV. Béla uralkodása alatt 1269 — 1270-ben épült Buda várában a
negyedik templom, a Szent-Ferencz-rendieknek Ev. Szent Jánosról nevezett
temploma. Ez a mai várszínház helyén állott, s a hozzá tartozó kolostorral
együtt elenyészett. Ide temettetett 1301-ben III. Endre, az Árpád-házbeli
utolsó király. Ugyancsak Béla király szerzetesnóvé lett Margit nevű leánya
és ennek társai számára 1252 táján a Margit-legenda szerint lombardiai
mesterek által az akkori Nyulak-szigetén, a mai Margit-szigeten, Domonkos-
rendi templomot és apáczakolostort építtetett. A királykisasszonynyal együtt
hetven apácza vonult a kolostorba; tehát annak is, meg a templomnak
is tekintélyes épületnek kellett lennie. A török hódítás elöl az apáczák
elmenekültek, az épületek lassankint elpusztultak, s helyökön évek múltával
sűrű cserjékkel benőtt domb támadt. Az 1838-ik évi árvíz után a domb
lehordásakor kerültek napvilágra a templom maradványai : a toronynak, az
előcsarnoknak, a hajónak és a szentélynek többé-kevésbbé magas falai,
pillérek, oszlopok és egyéb töredékek, melyeknek némi része a Magyar
Nemzeti Múzeumba került, nagyobb részét pedig utóbb széthordták. Az akkor
megejtett kutatásokból tudjuk, hogy a templom rendkívül hosszú (62 méter,
a miből 30 méter esik a szentélyre, 13 méter széles) egy hajójú, nyugat
felől oszlopos csarnokkal, e fölött karzattal és előcsarnokkal biró kora
csúcsíves épület volt. A hajó és szentély falaihoz belül voltak építve a
támasztó pillérek; csak a szentélyzáradéknak voltak külső támasztó pillérei,
s ezeknek gerincztartókkal tagozott féltörzsek feleltek meg belül. Az előbbi
pillérek lába igen egyszerű tagozatú volt; épen ilyen a pillérek feje is,
csakhogy lefelé fordítva. A karzatot tartó oszlopok fejét két soros lomb-
díszítmény övezte. A torony a hajó tengelyén állott. A templomtól éjszakra
fekvő kolostor elenyészett, épen úgy a minoritáknak V. István király által
alapított kolostora, nemkülönben a Mihály arkangyalról nevezett premontrei
templom és prépostság, meg a sziget többi épületei is.
A IV. Béla király által Budán és Pesten letelepített és Zsigmond
idejében virágzott Johannitáknak Felhévizen, a mai Császárfürdő táján, a
Szentháromságról, a Gellért-hegy környékén Szent Erzsébetről és Pesten
Szent Miklósról nevezett templomaikat, kolostoraikat és kórházaikat, továbbá
Szent Péter vértanúnak a Vízivárososban és Szent Gellértnek a Kelenföldön
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Band 12/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (1)
- Band
- 12/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 21.91 cm
- Seiten
- 330
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch