Page - 96 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1
Image of the Page - 96 -
Text of the Page - 96 -
96
toronyba befalazott domborművű faragványok, továbbá a déli kapunál
elhelyezett perselytartó és a szenteltvíztartó ugyanott. Ebből az időből,
1507-ből való a szentély déli és éjszaki falába beillesztett két pastoforium.
Mind a kettő vörös és sárgás márványból faragott gazdag díszítménvű
munka és a legkiválóbb renaissance emlék, a melylyel birunk. A hajónak
a török hódítás viszontagságai alatt romba dűlt nyugati részét, homlokzatát
és tornyait a XVIII. század elején lehordták és építek a mai dongaboltozatú
hajót és az elernyedt barokk ízlésű két tornyot és a homlokzatot. A leg-
újabban eszközölt helyreállítás alkalmával a szentély belsejét színesre festették
és gazdagon megaranyozták ; a tarka dísz harmonikus hatását azonban rontja
a templom hajójának ablakain beözönlő nagy világosság.
A törökök épületei közül csak kettő maradt fönn : a Rudas-fürdő gőz-
fürdőjének kupolás, fölül világított mai nagy medenczéje, melyet Mustafa
budai basa 1556-ban épített, továbbá a Rózsa-dombon Gül Babának, a
rózsák atyjának, a XVI. században élt e török szentnek sírjául szolgáló
nyolczszögletes, kupolás szegényes mecset.
Budavár visszavételétől a legújabb időkig.
A száznegyvenöt évig tartó török uralom Budapestet a Mátyás király
által meghonosított renaissance építés korszakának kifejlődésétől megfosztotta.
A már netalán megvolt renaissance épületek a törökök alatt elpusztúltak,
újak nem keletkezhettek, így az építés e korszakából emlékűi sincs főváro-
sunkban semmi. Míg nálunk a török parancsolt, azalatt a nyugati országok
építészete nagy átalakúláson esett át. Budavár visszavételekor már minden
felé el volt terjedve a barokk, vagy máskép a késő renaissance építés.
Igaz, a teljesen elpusztúlt testvérvárosok helyreállítása bő alkalmat nyújtott
volna, hogy az akkor dívó építésben lépést tartsunk a művelt Nyugattal, de
az ország és a főváros kedvezőtlen körülményei, kivált pedig a nagyobb
alkotások anyagi és művészeti föltételeinek, az építtetőknek és az építőknek
teljes hiánya miatt lehetetlen volt itt az építés föllendülése. A visszafoglalás
után harmincz évvel, a XVIII. század elején indult meg lassú léptekkel és
kizárólag idegen szellemi tőke segélyével a tevékenység.
A mostani egyetemi templom, akkor a pálosok temploma, nyitja meg
a művészetilegjelentékenyebb épületek sorát. 1715-ben május 25-ikén tették
le az alapkövét, de a templom csak 1776-ban fejeztetett be. Az építész
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Volume 12/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország III (1)
- Volume
- 12/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.95 x 21.91 cm
- Pages
- 330
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch