Seite - 96 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

96 toronyba befalazott domborművű faragványok, továbbá a déli kapunál elhelyezett perselytartó és a szenteltvíztartó ugyanott. Ebből az időből, 1507-ből való a szentély déli és éjszaki falába beillesztett két pastoforium. Mind a kettő vörös és sárgás márványból faragott gazdag díszítménvű munka és a legkiválóbb renaissance emlék, a melylyel birunk. A hajónak a török hódítás viszontagságai alatt romba dűlt nyugati részét, homlokzatát és tornyait a XVIII. század elején lehordták és építek a mai dongaboltozatú hajót és az elernyedt barokk ízlésű két tornyot és a homlokzatot. A leg- újabban eszközölt helyreállítás alkalmával a szentély belsejét színesre festették és gazdagon megaranyozták ; a tarka dísz harmonikus hatását azonban rontja a templom hajójának ablakain beözönlő nagy világosság. A törökök épületei közül csak kettő maradt fönn : a Rudas-fürdő gőz- fürdőjének kupolás, fölül világított mai nagy medenczéje, melyet Mustafa budai basa 1556-ban épített, továbbá a Rózsa-dombon Gül Babának, a rózsák atyjának, a XVI. században élt e török szentnek sírjául szolgáló nyolczszögletes, kupolás szegényes mecset. Budavár visszavételétől a legújabb időkig. A száznegyvenöt évig tartó török uralom Budapestet a Mátyás király által meghonosított renaissance építés korszakának kifejlődésétől megfosztotta. A már netalán megvolt renaissance épületek a törökök alatt elpusztúltak, újak nem keletkezhettek, így az építés e korszakából emlékűi sincs főváro- sunkban semmi. Míg nálunk a török parancsolt, azalatt a nyugati országok építészete nagy átalakúláson esett át. Budavár visszavételekor már minden felé el volt terjedve a barokk, vagy máskép a késő renaissance építés. Igaz, a teljesen elpusztúlt testvérvárosok helyreállítása bő alkalmat nyújtott volna, hogy az akkor dívó építésben lépést tartsunk a művelt Nyugattal, de az ország és a főváros kedvezőtlen körülményei, kivált pedig a nagyobb alkotások anyagi és művészeti föltételeinek, az építtetőknek és az építőknek teljes hiánya miatt lehetetlen volt itt az építés föllendülése. A visszafoglalás után harmincz évvel, a XVIII. század elején indult meg lassú léptekkel és kizárólag idegen szellemi tőke segélyével a tevékenység. A mostani egyetemi templom, akkor a pálosok temploma, nyitja meg a művészetilegjelentékenyebb épületek sorát. 1715-ben május 25-ikén tették le az alapkövét, de a templom csak 1776-ban fejeztetett be. Az építész