Page - 262 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1
Image of the Page - 262 -
Text of the Page - 262 -
262
a földarabolt ország egyesítése, s ép úgy ellensége volt a németnek, mint a
töröknek, mert mindegyiktől egyformán féltette nemzeti életünk szabadságát.
A „szép história "-írók közt egy sincs ily nevezetes alak, bár költői
tehetségre nézve mind kiválóbbak Tinódinál. így Gergei (mások szerint
Gyergyai) Albert, a ki „Argirus királyfi" czímmel egy tündérmesét hagyott
ránk, a mely népünknek máig is kedvelt olvasmánya; llosvai Péter, a ki a
Toldi-mondát foglalta versekbe a nép ajkáról s evvel anyagot adott Arany
János remek művéhez, a Toldi-trilogiához ; továbbá két névtelen, a kik
közül az egyik „Béla királyról és Bankó leányáról" írt „szép históriát", a
másik pedig „Szilágyi és Hajmási históriáját" dolgozta fel. Ez utóbbi monda
máig fenmaradt a székelyeknél. A többi ide tartozó műveket mellőzve,
csupán az „Euryalus és Lucretia" czímű „szép históriát" említjük meg,
a mely Aeneas Sylvius hason czímű prózai regényének verses átdolgozása,
a melyben a német császárral Sienában időző Euryalusnak egy ottani nővel
való szerelme van elbeszélve, s a szereplők fejlődő és mind erősb szenve-
délyének rajza s annak dialectikája szinte művészien elénk állítva.
Ki lehet a magyar átdolgozás szerzője: máig sem egészen bizonyos.
Szilády Áron Balassa Bálintol tartja szerzőjének, a mit sok valószínűséggel
bizonyít. E kérdés bővebb vizsgálata nem ide tartozik, de Balassával kissé
részletesebben kell foglalkoznunk, mert ő a XVI. század legnagyobb magyar
költője, a ki új korszakot alkotott lyrai költészetünkben. Iránya egészen
eltérő az eddig tárgyaltaktól. Balassa fölléptéig a hazafiság, családi érzelmek
s a természet szépségeinek szemlélete a vallási elemmel párosúltak. A világi
örömek, a szerelem csak elvétve találtak kifejezésre. Balassa is megtartja
ugyan költeményeinek egy részében a vallási elemet, de áthajlik a világihoz
is, felölelvén a költészetnek addig majdnem teljesen ismeretlen tartományait.
Ismeri a népköltészetet, a virág-énekeket, de ismeri a korabeli európai
irodalmat is és mindkettőt forrásúi használja dalaiban, a melyeknek hatása
egészen a XVIII. század végéig érezhető. Ez az ő legfőbb irodalomtörténeti
fontossága. Nemcsak új tárgyakat ölel fel, de új műfajt is teremt, a mely
addig csak a népköltészetben volt ismeretes, a műköltészet tartózkodott tőle.
E mellett azokat a lyrai versformákat, a melyek ének-szerzőinknél több-keve-
sebb szerencsével kifejlődésre jutottak, szabályosabban kiképezi, sőt új magyar
versformát is teremt, a mely nevéről máig is Balassa-strophának neveztetik.
Balassa 1551-ben született főrangú családból s a szellemi képzettségben
épen oly gyors haladást tett, mint a fegyverforgatásban. Igazi levente volt,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Volume 12/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország III (1)
- Volume
- 12/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.95 x 21.91 cm
- Pages
- 330
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch