Page - 458 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2
Image of the Page - 458 -
Text of the Page - 458 -
458
A csúcsíves építés, mely a XIV. század elején kezdett a tartományban
meghonosodni, a monumentális festészetnek nem kedvezett annyira, mint
a terjedelmes falmezökkel kínálkozó román épület; azonban a csúcsíves
szárnyas oltár, nemkülönben a közkedveltségűvé vált függő-képek festőknek
és képfaragóknak bő alkalmat nyújtottak a művészi alkotásra. Az új rend-
szerű építészet, mely a falmezőket mellőzte és a festő számára az ablakoknál
egyebet alig hagyott, előmozdította az üvegfestés fejlődését és Tirolnak már
a XV. században messze földön ismert üvegfestője volt.
A XIV. századból kevés művészeti alkotás maradt fönn; de a név
szerint ismert festők nagy számából következtethetjük, hogy már akkor
élénk volt a művészeti élet. így okiratok bizonysága szerint a XIV. század-
ban a kis Meran városban öt festő élt, és pedig : Henrik, a ki először már
1291-ben említtetik, Kristóf 1342, egy másik Henrik 1351-től 1363-ig,
Konrád 1378-tól 1388-ig és Fridiin. Bozenben 1325 körűi élt Bertalan
(Perchtold) mester. A XIV. századbeli festőknek csekély számban fönmaradt
művei közül valók a Runkelstein várkastély régibb részében levő jellemző
falképek, melyek fölfogás és öltözet tekintetében határozottan ez időre
vallanak. E falképek azt bizonyítják, hogy akkor a festők előtt az egyház
körén kivűl megnyíltak a várak ajtai is, melyek eladdig zárva voltak előttük.
A freskó-festésű képek lapdajátékot és egy közép-kori tánczot ábrázolnak.
Az alakok szikárak, arczukon kevés a kifejezés, nem művészi értelemmel
vannak csoportosítva, színezetük egyszerű, mintázatuk gyarló.
Tirolban a XV. század az aranykora a csúcsíves építésnek. Az egyház
és a világi társadalom egyaránt valóságos lelkesedéssel karolták föl a csúcs-
íves művészetet, mely nem szorítkozott csupán az építészetre, hanem a
művészet többi ágára is kiterjeszté uralmát.
A XV. században a festő áll első helyen a művészek között. Minden
nevezetes művészeti alkotás, noha rajtuk a munka nagy, sőt nagyobb részét
a képfaragó végezi, a festő neve alatt kerül forgalomba, a mennyiben tőle
származik annak a tervrajza, tehát az ő szellemi terméke. Ebből érthető,
hogy név szerint nagyon kevés XV. és XVI. századbeli szobrászt és kép-
faragót ismerünk. A st.-wolfgangi híres oltár alkotóját, brunecki Pacher
Mihályt, az okiratok mindig festőnek említik; a lanai oltár készítője a
meráni Schnatterpeck festő; a bozeni főoltár elkészítésével Hans festőt bízták
meg, stb. A képfaragók, kik a festőktől tervezett oltárokon dolgoztak, nem
említtetnek. Ha valamely oltáron festő és képfaragó együtt dolgozott, akkor
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (2), Volume 13/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Tirol és Vorarlberg (2)
- Volume
- 13/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1893
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.74 x 22.0 cm
- Pages
- 320
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch