Page - 311 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2
Image of the Page - 311 -
Text of the Page - 311 -
311
kiktől mindent elvettek. Mert senki sem hagyatott meg jószága legalább
egy részének tényleges birtokában, hanem az őt illető részért készpénzt
Ígértek neki. Csakhogy a kormány, hogy a roppant nagy hadi költséget
fedezze, mely a fölkelés leverése után sem csökkent, pénzrontáshoz folya-
modott, mely a pénzverés bérlőinek csalárdsága miatt oly nagy mértéket
öltölt, hogy a pénz nagy részét hatszorta könnyebbre verték, mint a milyen
a névértéke volt. A kinek tehát meghagyták például javai egy negyedét,
annak tényleg nem az érték negyedét, hanem csak huszonnegyed részét,
tehát elenyészően csekély összeget fizettek ki, ha ugyan ezt is kifizették,
mert a jogosultak legtöbbje épen semmit sem kaphatott a kincstár örökös
pénztelensége miatt. Az ország nagy földbirtoka ekkor a császári család
katholikus híveinek s néhány spanyol, olasz és vallon katonatisztnek a kezére
került, kik megtakarított zsoldjukat, vagy hadi zsákmányukat jószág-
vásárlásra fordították.
A földbirtoklásban beállt változás nem az egyedüli büntetés volt, mely
az országot sujtá; immár vallásos meggyőződését is föl kellett áldoznia.
Megdönthetetlen igazságnak tartották akkor, hogy két vallási párt nem
élhet békésen egymás mellett egy államban. A fölkelés idején az utraquisták
mindenfélekép elnyomták a katholikusokat; most tehát ezek megtorlással
akartak élni. A császár rendeletet adott ki, hogy a cseh hitvallás minden
papja takarodjék ki az országból még 1621-ben; egy évvel később a
lutheránus papokat is kiutasították s megkezdték a világiak erőszakos
térítését; előbb a polgárokat a városokban s a parasztokat a falukban kény-
szerítették a katholikus isteni tisztelet látogatására; azután a nemességre
került a sor, melyet kiutasítással fenyegettek, ha nem engedelmeskedik.
1627-ben rendelet adatott ki, mely a katholikus hitvallást nyilvánította az
egyedül megengedettnek; a ki nem volt katholikus, az földbirtokot nem
szerezhetett, polgárjogot nem nyerhetett s az olyat általában nem volt
szabad az országban megtűrni.
Egy harmadik büntetés is érte az országot, mely már nem csupán
a fölkelőket, hanem a hűségben megmaradt lakosságot is sújtotta; ez a régi
alkotmány eltörlése volt. Ez alkotmány a legnagyobb szabadságokat adta
a rendeknek. A király az országgyűlés nélkül törvényt nem hozhatott, a
legfőbb tisztviselőket szabadon ki nem nevezhette, hanem véleményt kellett
kérnie hivatalnokaitól, trónváltozás esetén pedig az országgyűléstől; sem
el nem bocsáthatta, sem el nem mozdíthatta őket, kivéve bűntény esetén.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Volume 14/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország I (2)
- Volume
- 14/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1894
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.27 x 22.22 cm
- Pages
- 340
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch