Page - 450 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

450 A pout szó tulajdonképen búcsújárást jelent. A nép ugyanis nagyon látogatja a különféle búcsújáró helyeket, a hol valami csodatévő Mária-kép, vagy gyógyforrás van, a melyeknek meglátogatására nem röstell néha több napi útat is megtenni. Ilyenek a Pfibram melletti szent hegy, Altbunzlau, Maria-Zell, Albendorf (Vamberiee a Glatzi kerületben), Prága (Nepomuki Szent János sírja) és mások. A menetben fehér ruhás, koszorús leányok szépen díszített Mária-képet visznek, vagy csak a templomi zászló után halad az ájtatos tömeg, szent énekeket zengedezve. Zarándoklásuk czél- pontján eléjök megy a helybeli pap híveivel és a harangok zúgása közben vezeti őket a templomba, a hol litániát tartanak. Szent Margitról (július 13) az a szokásmondás járja, hogy ő vezeti az aratót a rozsba (sv. Markéta vodf zence do zita), mert ünnepe táján rendesen már érett a gabona, s megkezdődik a földeken az aratók sürgölő- dése. Előbb a rozsot, aztán a búzát, majd az árpát s legutoljára a zabot aratják a kaszások, a kiknek e munkájukban a fehérnép is segítségükre van, nyomukban sarlóval szedegetve markokba a leterített gabonát, a melyet aztán kepékbe kötnek. A gazdát, ha kaszásait künn a földön meglátogatja, „megkötözik", vagyis körűifonják szalmakötéllel, melyből csak váltságdíj árán szabadúlhat ki. A gabona betakarításának vidám befejezése az aratóünnep (obzinky, dozinky). Aratás végével ugyanis a maradék gabonából a marokszedő leányok egy nagy kévét kötnek, melynek „az öreg" fbaba, vagy stary) a neve. Ebbe a három—öt kepényi nagyságú kévébe néha egy munkásnőt is belékötnek, t. i. azt, a ki a kévekötésnél elmaradt a többi mögött. A leányok mezei virágokból és kalászokból kötött bokrétákkal díszítik keblüket s ugyan- ilyeneket tűzdelnek a legények is kalapjukhoz. Aztán egy nagy kalász- koszorút fonnak, a kaszáikat, gereblyéiket és sarlóikat is virággal koszorúzzák meg és fölülnek az utolsó kévével, meg az összes arató szerszámokkal meg- rakott szekérre, melybe szalagokkal és virágokkal díszített lovak vannak fogva. Ujjongás, danolás és nem ritkán zeneszó mellett vonúlnak be a gazda udvarára, hol annak, vagy az uraság tiszttartójának átadják a nagy kalász- koszorút és szerencsét kívánnak az aratás jó sikeréhez, a miért aztán meg- vendégelik őket. Zeneszó mellett tánczvigalom zárja be az ünnepet. Az aratóünnephez hasonló módon tartják meg Rakonitz és Laun környékén a komlószedés (docesná) és Melnik vidékén a szüret (vinobraní) ünnepét.