Seite - 450 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Band 14/2
Bild der Seite - 450 -
Text der Seite - 450 -
450
A pout szó tulajdonképen búcsújárást jelent. A nép ugyanis nagyon
látogatja a különféle búcsújáró helyeket, a hol valami csodatévő Mária-kép,
vagy gyógyforrás van, a melyeknek meglátogatására nem röstell néha több
napi útat is megtenni. Ilyenek a Pfibram melletti szent hegy, Altbunzlau,
Maria-Zell, Albendorf (Vamberiee a Glatzi kerületben), Prága (Nepomuki
Szent János sírja) és mások. A menetben fehér ruhás, koszorús leányok
szépen díszített Mária-képet visznek, vagy csak a templomi zászló után
halad az ájtatos tömeg, szent énekeket zengedezve. Zarándoklásuk czél-
pontján eléjök megy a helybeli pap híveivel és a harangok zúgása közben
vezeti őket a templomba, a hol litániát tartanak.
Szent Margitról (július 13) az a szokásmondás járja, hogy ő vezeti
az aratót a rozsba (sv. Markéta vodf zence do zita), mert ünnepe táján
rendesen már érett a gabona, s megkezdődik a földeken az aratók sürgölő-
dése. Előbb a rozsot, aztán a búzát, majd az árpát s legutoljára a zabot
aratják a kaszások, a kiknek e munkájukban a fehérnép is segítségükre van,
nyomukban sarlóval szedegetve markokba a leterített gabonát, a melyet
aztán kepékbe kötnek. A gazdát, ha kaszásait künn a földön meglátogatja,
„megkötözik", vagyis körűifonják szalmakötéllel, melyből csak váltságdíj
árán szabadúlhat ki.
A gabona betakarításának vidám befejezése az aratóünnep (obzinky,
dozinky). Aratás végével ugyanis a maradék gabonából a marokszedő leányok
egy nagy kévét kötnek, melynek „az öreg" fbaba, vagy stary) a neve. Ebbe
a három—öt kepényi nagyságú kévébe néha egy munkásnőt is belékötnek,
t. i. azt, a ki a kévekötésnél elmaradt a többi mögött. A leányok mezei
virágokból és kalászokból kötött bokrétákkal díszítik keblüket s ugyan-
ilyeneket tűzdelnek a legények is kalapjukhoz. Aztán egy nagy kalász-
koszorút fonnak, a kaszáikat, gereblyéiket és sarlóikat is virággal koszorúzzák
meg és fölülnek az utolsó kévével, meg az összes arató szerszámokkal meg-
rakott szekérre, melybe szalagokkal és virágokkal díszített lovak vannak
fogva. Ujjongás, danolás és nem ritkán zeneszó mellett vonúlnak be a gazda
udvarára, hol annak, vagy az uraság tiszttartójának átadják a nagy kalász-
koszorút és szerencsét kívánnak az aratás jó sikeréhez, a miért aztán meg-
vendégelik őket. Zeneszó mellett tánczvigalom zárja be az ünnepet.
Az aratóünnephez hasonló módon tartják meg Rakonitz és Laun
környékén a komlószedés (docesná) és Melnik vidékén a szüret (vinobraní)
ünnepét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (2), Band 14/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (2)
- Band
- 14/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 22.22 cm
- Seiten
- 340
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch