Page - 611 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (2), Volume 14/2

611 Wos hülft mia' ma" Gros'n, Wenn d' Sichl necks schneidet — Wos hülft mia r a Mäidrl, Wenn 's nea~t ba mia bleitt? Nem jól megy a kaszálás, Ha a sarlóm tompa; Mit ér, hogy van szeretőm, Ha meg elhágy nyomba' ?) Az aschi tájszólást e helyetti terpedt ä hang jellemzi: Läbm, Läda, stb. Leben, Leder helyett. E tájszólás-csoport területén két nyelvsziget van, a melyekbe ércz- hegységi bányászok révén felső-szász nyelvjárás került, mint ennek már alig- hanem kiveszőfélen lévő nyomai még világosan elárulják. A Schlaggenwald körüli bányavárosok vidéke (kivált Lauterbach) és Mies városa a nordgaui äi (régi ei) helyett a-t s az előbbi szóközépi és szóvégi pf helyett részben pp-t is mutat, holott az utóbbi e pp-t már pf ellenében elvesztette, az a azonban itt még általánosabb, mint amott. E két jellemző sajátságot még szívósabban őrzik a felső szász területtel tőszomszédos éjszaki és keleti határszélek, de azzal a különbséggel, hogy a külső öv (Neudecktől Schlackeuwerthig, Waltsch és Jechnitz) még mind a kettőt, a belső azonban (Bleistadt, Karlsbad, Petschau, Theusing, Manetin) már csak a pp-t mutatja (de ezt szabályszerűen), míg az a-t már nem. Az egyebütt hallható ä és e, meg i és ii helyett pedig mind a két övben meglehetősen elterjedt az r előtt a nyilt (szinte rikácsoló) a, ä. Ez átmeneti vidékről való példaképen e pár sorocskát idézzük: Ham soll i gäih~, \ (Haza menjek? Däu soll i bleibm, Itt lebzseljek? Meina Mutta soll i d' Erdäppl reibm. < Anyámnak otthon krumplit reszeljek ? Ham gäih i net, Haza nem vágyom, Däu bleiw i net, Itt sincs maradásom, [találom.) 's sänn meine Freud d' Erdäppl net. A krumplireszelésben kedvem nem Helyi jellegűek e nagyobb számú tájszólások sorában pl. a neudecki, melyben a felső szász a lép i-bői lett e helyébe s minden r elnémúl más mássalhangzó előtt, vagy a szó végén (pl. Duscht, Ha'z, wä1 = Durst\ Harz, war), a jechnitzi, melyben a szókezdő pf-bői gf lesz (pl. Gfär, Gfund\ Gfingstn = Pferd, Pfund, Pfingsten), és a waltsch i, meg a schelesi, melyek e hangváltozást szintén ismerik s e mellett még a szókezdeten kivűl az l-t is i-vé, vagy majdnem i hangú *-vé változtatják (pl. Schul\ Stui, Woid,, koid, stb. = Schule, Stuhl\ Wald, kalt). Jechnitzben a nordgaui öi (= régi ie) helyébe is nyilt äi lép.