Page - 33 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

33 a legismertebb és leghíresebb néhány nevet említhetjük, természetesen csupán a honiakat vévén számba. A zeneszerzők sorát a már említett Kaliwoda János (jelenleg karmester Donaueschingenben) nyitja meg. Kortársa Gläser Ferencz (szül. Obergeorgenthalban, meghalt 1862-ben, mint a kopenhágai udvar karmestere) szorgalmasan irogatott a színpad számára, és „Sasfészek" czímű operáját (1830) valamikor sűrűn adták. Labitzky Józsefet (Schönfeld- ben Eger mellett szül. 1802-ben, meghalt 1881-ben), a jó nevű karlsbadi fürdői zenekar szervezőjét, valamikor, az osztrák tánczzene virágkorában, Strauss és Lanner mellett ezekkel egyenrangú harmadik gyanánt emlegették. A legnagyobb művészi sikerekkel azonban Abert János József (szül. 1832-ben a Leitmeritz melletti Kochowitzban) dicsekedhetik, a ki az utóbbi évtizedek legelismertebb német zeneszerzői közé tartozik. Mindjárt a conservatorium elvégzése után 1852-ben a stuttgarti udvari zenekarhoz került, melynek 1867-ben karmestere lett s ez állásából csak nem rég vonúlt nyugalomba. Hírnevét mindenekelőtt C-moll-és „Columbus"-symphoniája alapította meg; „Landskroni Anna" (1859), „Enzio király" (1862), „Astorga" (1866) és „Ekkehard" (1878) czímű operáiban Abert kiváló színpad-ismeretéről tett tanúságot s főleg „Astorgá"-val aratott szép sikert, mely darabja hosszabb ideig volt a prágai színház műsorán is. A prágai conservatorium legnagyobb részt hegedűművészemé köszön- heti hírnevét. Ezek közt első helyen Slavík Józsefről kell megemlékeznünk (szül. a Príbram melletti finecben), a ki tüneményszerű játékával bizonyára teljesen érdemessé teszi vala magát a „cseh Paganini" elnevezésre, ha 27 éves korában el nem ragadja a halál (meghalt 1833-ban, Pesten). Dreyschock Raimund (1820—1869) Lipcsében működött, mint a conservatorium nagyra becsült hegedűtanára és a Gewandhaus hangversenymestere. A türmitzi születésű Mildner Móricz (1813—1865) szintén sokat tett hosszú tanári pályáján az intézet jó hírnevének emelésére, melynek maga is növendéke volt. Tanítványa, Laub Ferdinánd pedig (szül. 1832-ben Prágában, meghalt a Bozen melletti Griesben, mint a moszkvai conservatorium tanára), kétség- telenül legnagyobb dísze a prágai hegedűiskolának. Utódja a moszkvai tanszéken Hrfmaly János (szül. 1844-ben, Pilsenben) lett, kinél senki sem közelítette meg jobban Laub hírnevét. Meg kell még említenünk Hrímaly öcscsét, Adalbertet, a czernowitzi zeneegyesület jelenlegi igazgatóját, Kopta Venczelt, a philadelphiai conservatorium egykori tanárát, továbbá Sitt Jánost, ki Lipcsében, Zajíc Flóriánt, ki Strassburgban, és Halír Károlyt, ki Weimar- Cs. 5