Seite - 33 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 33 -
Text der Seite - 33 -
33
a legismertebb és leghíresebb néhány nevet említhetjük, természetesen csupán
a honiakat vévén számba. A zeneszerzők sorát a már említett Kaliwoda
János (jelenleg karmester Donaueschingenben) nyitja meg. Kortársa Gläser
Ferencz (szül. Obergeorgenthalban, meghalt 1862-ben, mint a kopenhágai
udvar karmestere) szorgalmasan irogatott a színpad számára, és „Sasfészek"
czímű operáját (1830) valamikor sűrűn adták. Labitzky Józsefet (Schönfeld-
ben Eger mellett szül. 1802-ben, meghalt 1881-ben), a jó nevű karlsbadi
fürdői zenekar szervezőjét, valamikor, az osztrák tánczzene virágkorában,
Strauss és Lanner mellett ezekkel egyenrangú harmadik gyanánt emlegették.
A legnagyobb művészi sikerekkel azonban Abert János József (szül. 1832-ben
a Leitmeritz melletti Kochowitzban) dicsekedhetik, a ki az utóbbi évtizedek
legelismertebb német zeneszerzői közé tartozik. Mindjárt a conservatorium
elvégzése után 1852-ben a stuttgarti udvari zenekarhoz került, melynek
1867-ben karmestere lett s ez állásából csak nem rég vonúlt nyugalomba.
Hírnevét mindenekelőtt C-moll-és „Columbus"-symphoniája alapította meg;
„Landskroni Anna" (1859), „Enzio király" (1862), „Astorga" (1866) és
„Ekkehard" (1878) czímű operáiban Abert kiváló színpad-ismeretéről tett
tanúságot s főleg „Astorgá"-val aratott szép sikert, mely darabja hosszabb
ideig volt a prágai színház műsorán is.
A prágai conservatorium legnagyobb részt hegedűművészemé köszön-
heti hírnevét. Ezek közt első helyen Slavík Józsefről kell megemlékeznünk
(szül. a Príbram melletti finecben), a ki tüneményszerű játékával bizonyára
teljesen érdemessé teszi vala magát a „cseh Paganini" elnevezésre, ha 27
éves korában el nem ragadja a halál (meghalt 1833-ban, Pesten). Dreyschock
Raimund (1820—1869) Lipcsében működött, mint a conservatorium nagyra
becsült hegedűtanára és a Gewandhaus hangversenymestere. A türmitzi
születésű Mildner Móricz (1813—1865) szintén sokat tett hosszú tanári
pályáján az intézet jó hírnevének emelésére, melynek maga is növendéke
volt. Tanítványa, Laub Ferdinánd pedig (szül. 1832-ben Prágában, meghalt
a Bozen melletti Griesben, mint a moszkvai conservatorium tanára), kétség-
telenül legnagyobb dísze a prágai hegedűiskolának. Utódja a moszkvai
tanszéken Hrfmaly János (szül. 1844-ben, Pilsenben) lett, kinél senki sem
közelítette meg jobban Laub hírnevét. Meg kell még említenünk Hrímaly
öcscsét, Adalbertet, a czernowitzi zeneegyesület jelenlegi igazgatóját, Kopta
Venczelt, a philadelphiai conservatorium egykori tanárát, továbbá Sitt Jánost,
ki Lipcsében, Zajíc Flóriánt, ki Strassburgban, és Halír Károlyt, ki Weimar-
Cs. 5
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch