Page - 165 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1
Image of the Page - 165 -
Text of the Page - 165 -
165
Prága színházai.
Az Osztrák-Magyar Monarchiának kevés városa dicsekedhetik oly gaz-
dag, sajátságos és változatos múltú színházi élettel, mint Prága. A „prágai
játékszín", mely a német színművészet és zene fejlődésével szoros kapcsolat-
ban áll s ennek történetében gyakran vitt kiváló, sőt vezérlő szerepet, az
ország és fővárosa sajátszerű nemzetiségi állapotainál fogva idővel oly különös
alakulást öltött, a mely történetíróját kettős szempontra kényszeríti. Ki kell
ugyanis a tisztán irodalmi és művészeti álláspontot a nemzetivel békéltetnie.
S ez a kiegyeztetés nem is oly nehéz. Egy téren sem volt ugyanis Cseh-
országban a két nemzetiség közt a béke hosszabb időn át föntartható, mint
a művészetén, s még ma, a nemzeti műintézetek helyi és anyagi külön-
váltsága mellett is olyan békés a kölcsönös érintkezés közöttük, hogy valódi
művészi czélokra való lélekemelő közreműködést is megenged. Századokon
keresztül pedig a történetírás szempontjából sincsen miért nemzetiségi
válaszfalat vonni a színügy terén, minthogy csupa közös sorsról és közös
sikerekről szólhatunk.
A prágai játékszín első nyomai, mint mindenütt, a misteriumok és
moralitasok, vagyis bohózatos jelenetekkel vegyített vallásos színművek
előadásán kezdődnek. A cseh múzeumban őrzik egy ilyen bohózatos, ú. 11.
„kuruzsló" (mastilkár) jelenet szövegét, mely természetesen egészen hasonló
az ilyféle német színjátékok jeleneteihez. A színpad fejlődésének második
fokát, mint egyebütt, Prágában is az iskolai dráma jelzi, melyet kivált a
jezsuiták Clementinum nevű székházában ápoltak fényes pompával. Jámbor
szellemű s ragyogó díszszel fölszerelt allegoriai színjátékok végignézésére
e valóságos kolostor-város nagy udvarára néha 10.000 ember is egybe-
sereglett, s e bámúló sokaság révén csak gyarapodott az országban a rend
hírneve és népszerűsége, melynek itt nagy politikai hivatást is kelle telje-
sítenie. 1567 október 12-én a jezsuiták és növendékeik, kik addig többnyire
latin nyelven szóltak volt a színpadról közönségükhöz, egy „Szent Venczel
vértanúról szóló cseh szomorújátékot" adtak, melyet Salius Miklós mester
szerzett szláv versekben. Ez a nemzeti szellemű tett gyújtó hatású voltig
s a jezsuitáknak még protestáns ellenfelei is elismerték, hogy ime végre-
valahára a fekete atyák „kezdik a kenyerüket megérdemelni". Más cseh
nyelvű drámákat, melyekben a bibliai cselekvény vaskos farsangi tréfákkal
volt merészen egybekeverve, Kirmes ser Pál, morva-straznitzi rektor és
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Volume 15/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország II (1)
- Volume
- 15/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.2 x 22.8 cm
- Pages
- 376
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch