Page - 176 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

176 Mindazonáltal a későbbi ingadozások daczára továbbra is tekintélyes művészi magaslaton maradt a prágai színpad egész a mai napig. Liebich özvegyének néhány évi nőuralma után egy később Bécsben is bevált igaz- gató, Holbein Ferencz került a prágai színház élére (1820—1824), ki alatt Seydelmann Károly (szül. 1793) és Sontag Henriette énekesnő csillaga tűnt föl Prágában. Comet-Podhorsky Katalin, Peche Teréz (később a bécsi Burg- színház egyik dísze), Franchetti Fortunata, Binder Sebestyén, a híres tenorista és Häuser Ferencz, a jeles bassista, később sok éven át a müncheni conser- vatorium igazgatója, szintén a Holbein társaságából kerültek ki. Utódjai alatt, Kainz, Polawsky és Stépánek igazgatótársak éveiben kezdte meg fényes pályafutását Lutzer Jenny (szül. 1816 márczius 4. Prágában, első fellépte ugyanott 1832 május 12-én); 1837-ben ő is a művészet Eldorádó- jába, az osztrák császárvárosba költözött, hol Dingelstedt neje lőn s 1877 október 3-án halt meg. Liebich népszerűségére emelkedett a prágai szín- ház egy későbbi vezetője, Stöger (Althaller) János Ágost, kinek neve a bécsi színházak történetétől is elválaszthatatlan. Alatta (1834 —1846 és 1852 —1858) újra felragyogott a még mindig osztatlan prágai színpad régi dicsősége. Grillparzer, Grabbe, Immermann, Halm Frigyes, Laube Henrik, Gutzkow s Bauernfeld művei jeles tolmácsokra akadtak az ő igazgatása éveiben; Dolt Károlyban a legjelesb német komikusok egyikét mondhatta a prágai színház a magáénak, Bavdius Károly Frigyes pedig, Wilbrandt-Baudius Auguszta atyja, jellemszínész- és jellemkomikusként vált ki, mint tanító pedig az ismert nevű Janauschek Fanny (szül. 1830 júl. 20. Prágában, első fellépte 1845-ben ugyanitt) kiképzésével szerzett kiváló érdemet magának. Bayer Rudolf leánya, Bayer-Biirk Mária, később a drezdai udvari színház legkiválóbb dísze (szül. 1820 október 31. Prágában, első fellépte 1835), szintén ezen, jeles tehetségeket termelő évek al^ tt lépett a színi pályára. A Stöger-féle drámai személyzetnél még kiválóbb volt az operai. Demmer, a hőstenor, Pöck és Kunz barytonisták, a bassista Strakaty és Schütky (később egy emberöltőn át a stuttgarti színház tagja), Podhorsky, Grosser, Bergauer énekesnők, Stegmayer, Skraup Ferencz és Nep. János, Pixis karmesterek oly elsőrangú erők valának, a kikkel Meyerbeer, Halévy, Lortzing, Flotow, Spohr, Auber s Donizetti műveit kifogástalan előadások- ban lehetett bemutatni. 1846-ban ismét egy oly férfiú lépett a prágai színház igazgatójának állásába, kinek neve a bécsi színházak történetével is kapcsolatos. Ez