Seite - 176 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 176 -
Text der Seite - 176 -
176
Mindazonáltal a későbbi ingadozások daczára továbbra is tekintélyes
művészi magaslaton maradt a prágai színpad egész a mai napig. Liebich
özvegyének néhány évi nőuralma után egy később Bécsben is bevált igaz-
gató, Holbein Ferencz került a prágai színház élére (1820—1824), ki alatt
Seydelmann Károly (szül. 1793) és Sontag Henriette énekesnő csillaga tűnt
föl Prágában. Comet-Podhorsky Katalin, Peche Teréz (később a bécsi Burg-
színház egyik dísze), Franchetti Fortunata, Binder Sebestyén, a híres tenorista
és Häuser Ferencz, a jeles bassista, később sok éven át a müncheni conser-
vatorium igazgatója, szintén a Holbein társaságából kerültek ki. Utódjai
alatt, Kainz, Polawsky és Stépánek igazgatótársak éveiben kezdte meg
fényes pályafutását Lutzer Jenny (szül. 1816 márczius 4. Prágában, első
fellépte ugyanott 1832 május 12-én); 1837-ben ő is a művészet Eldorádó-
jába, az osztrák császárvárosba költözött, hol Dingelstedt neje lőn s 1877
október 3-án halt meg. Liebich népszerűségére emelkedett a prágai szín-
ház egy későbbi vezetője, Stöger (Althaller) János Ágost, kinek neve a
bécsi színházak történetétől is elválaszthatatlan. Alatta (1834 —1846 és
1852 —1858) újra felragyogott a még mindig osztatlan prágai színpad
régi dicsősége. Grillparzer, Grabbe, Immermann, Halm Frigyes, Laube
Henrik, Gutzkow s Bauernfeld művei jeles tolmácsokra akadtak az ő
igazgatása éveiben; Dolt Károlyban a legjelesb német komikusok egyikét
mondhatta a prágai színház a magáénak, Bavdius Károly Frigyes pedig,
Wilbrandt-Baudius Auguszta atyja, jellemszínész- és jellemkomikusként vált
ki, mint tanító pedig az ismert nevű Janauschek Fanny (szül. 1830 júl. 20.
Prágában, első fellépte 1845-ben ugyanitt) kiképzésével szerzett kiváló
érdemet magának. Bayer Rudolf leánya, Bayer-Biirk Mária, később a
drezdai udvari színház legkiválóbb dísze (szül. 1820 október 31. Prágában,
első fellépte 1835), szintén ezen, jeles tehetségeket termelő évek al^ tt lépett
a színi pályára. A Stöger-féle drámai személyzetnél még kiválóbb volt az
operai. Demmer, a hőstenor, Pöck és Kunz barytonisták, a bassista Strakaty
és Schütky (később egy emberöltőn át a stuttgarti színház tagja), Podhorsky,
Grosser, Bergauer énekesnők, Stegmayer, Skraup Ferencz és Nep. János,
Pixis karmesterek oly elsőrangú erők valának, a kikkel Meyerbeer, Halévy,
Lortzing, Flotow, Spohr, Auber s Donizetti műveit kifogástalan előadások-
ban lehetett bemutatni.
1846-ban ismét egy oly férfiú lépett a prágai színház igazgatójának
állásába, kinek neve a bécsi színházak történetével is kapcsolatos. Ez
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch