Page - 212 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

212 közösen elfogadott elvek szerint történt. így a falak építésénél Kolin falai szolgáltak mintául; e város már 1261-ben a magdeburgi jog szerint élt. A kolini csarnoktemplom hosszanti hajóján még nem dőlt el a román és a csúcsíves művészet közötti harcz. Ellenben a piseki háromhajós templom- ban már a csúcsíves építészeté a győzelem, noha a templom boltozata még ragaszkodik a román rendszerhez. Úgy látszik, hogy déli és délnyugati Csehországban szerették a középhajót kétszerte magasabbra emelni az oldal- hajóknál. Erre példát találunk Piseken kivűl Horazdiowitzban és Bergrcichen- steinban. A két utóbbi sokban hasonlít egymáshoz: középhajójukat az oldal- hajóktól két rendben négy-négy oszlop választja el, szentélyüknek két-két keresztboltos szakasza és a nyolczszög öt oldalából alakított záradéka van; a szentély boltozata gyámokra helyezett karcsú fali oszlopokon nyugszik; végűi mindkettőnek tornya az éjszaki oldalon áll. A bergreichensteini emlék igen elhagyatott állapota daczára sokkal tanúlságosabb a horazdiowitzi templomnál; az oldalhajóknak, valamint a középhajó gádorfalának keskeny, egyszerű, s befelé szűkülő ablaknyílásaik vannak; a csúcsos ívű kapu nyílá- sának vízirányos gerendája van; nyugati homlokzatán a támasztó pillérek közt egykor kerek ablaka volt. Az aussigi templom szentélye még egy szakaszszal nagyobb a két előbbi szentélyénél, s vele e tekintetben meg- egyezik a saazi és a hohenmautheri templom. Az utóbbi szentélyzáradé- kának sarkaiban szép fejű, karcsú oszlopok állanak, középhajója magasan kiemelkedik az oldalhajók fölött. A fölsorolt városi templomok elrendezése egész Csehországban hosszú ideig divatos volt, példák rá a pilseni és a rako- nitzi Bertalan-templom, a íaslaui, a kuttenbergi Jakab-templom, a kaplitzi, a chrudimi, a prachatitzi Jakab-templom és még számos más. Az Erzsébet királyné által alapított és luxemburgi János uralkodásának két első tizedében befejezett königgrätzi Szent-Lélek-templom szentélye az előbbiekénél még terjedelmesebb. A városi templomoknak vagy éjszaki, vagy nyugati oldalán egy torony emelkedik; vannak olyanok is, melyeknek nyugati homlokát két torony fogja közre; a königgrätzi templomnak két tornya az oldalhajók végében a szentély első szakaszának jobbján és balján áll. Nachodban és Priethalban az egyhajós plebánia-templomnak két tornya szintén a szentély két oldalán emelkedik. Az előbbi szentélyének boltozata gondos kimunkáltságú gyámokon nyugszik, bordáinak tagoltsága, nem- különben csúcsos ívű keskeny ablakai a kora csúcsíves építés szabályait követik. Az utóbbi szentélyének és két tornya alsó szakaszának ablakai