Seite - 212 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 212 -
Text der Seite - 212 -
212
közösen elfogadott elvek szerint történt. így a falak építésénél Kolin falai
szolgáltak mintául; e város már 1261-ben a magdeburgi jog szerint élt.
A kolini csarnoktemplom hosszanti hajóján még nem dőlt el a román
és a csúcsíves művészet közötti harcz. Ellenben a piseki háromhajós templom-
ban már a csúcsíves építészeté a győzelem, noha a templom boltozata még
ragaszkodik a román rendszerhez. Úgy látszik, hogy déli és délnyugati
Csehországban szerették a középhajót kétszerte magasabbra emelni az oldal-
hajóknál. Erre példát találunk Piseken kivűl Horazdiowitzban és Bergrcichen-
steinban. A két utóbbi sokban hasonlít egymáshoz: középhajójukat az oldal-
hajóktól két rendben négy-négy oszlop választja el, szentélyüknek két-két
keresztboltos szakasza és a nyolczszög öt oldalából alakított záradéka van;
a szentély boltozata gyámokra helyezett karcsú fali oszlopokon nyugszik;
végűi mindkettőnek tornya az éjszaki oldalon áll. A bergreichensteini emlék
igen elhagyatott állapota daczára sokkal tanúlságosabb a horazdiowitzi
templomnál; az oldalhajóknak, valamint a középhajó gádorfalának keskeny,
egyszerű, s befelé szűkülő ablaknyílásaik vannak; a csúcsos ívű kapu nyílá-
sának vízirányos gerendája van; nyugati homlokzatán a támasztó pillérek
közt egykor kerek ablaka volt. Az aussigi templom szentélye még egy
szakaszszal nagyobb a két előbbi szentélyénél, s vele e tekintetben meg-
egyezik a saazi és a hohenmautheri templom. Az utóbbi szentélyzáradé-
kának sarkaiban szép fejű, karcsú oszlopok állanak, középhajója magasan
kiemelkedik az oldalhajók fölött. A fölsorolt városi templomok elrendezése
egész Csehországban hosszú ideig divatos volt, példák rá a pilseni és a rako-
nitzi Bertalan-templom, a íaslaui, a kuttenbergi Jakab-templom, a kaplitzi,
a chrudimi, a prachatitzi Jakab-templom és még számos más. Az Erzsébet
királyné által alapított és luxemburgi János uralkodásának két első tizedében
befejezett königgrätzi Szent-Lélek-templom szentélye az előbbiekénél még
terjedelmesebb. A városi templomoknak vagy éjszaki, vagy nyugati oldalán
egy torony emelkedik; vannak olyanok is, melyeknek nyugati homlokát
két torony fogja közre; a königgrätzi templomnak két tornya az oldalhajók
végében a szentély első szakaszának jobbján és balján áll.
Nachodban és Priethalban az egyhajós plebánia-templomnak két tornya
szintén a szentély két oldalán emelkedik. Az előbbi szentélyének boltozata
gondos kimunkáltságú gyámokon nyugszik, bordáinak tagoltsága, nem-
különben csúcsos ívű keskeny ablakai a kora csúcsíves építés szabályait
követik. Az utóbbi szentélyének és két tornya alsó szakaszának ablakai
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch