Page - 220 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

220 és Ottó Prágában, Konrád Pfibislauban. Ez adatokból következik, hogy a csúcsíves rendszer meghonosodása idejében a művészeteket már jobbára világiak gyakorolták. A marchfeldi szerencsétlenség, a pompát és a művészetet kedvelő király halála, s az országnak nem sokára bekövetkezett kedvezőtlen állapota rövid időre megakasztotta a művészet egyenletes fejlődését; azonban II. Venczel uralkodása alatt meglepően gyors fordúlat állott be. A III. Venczel tragikus halála utáni évek zavarai ismét háttérbe szorították a művészetek iránti érdeklődést, sőt egyes megkezdett művek befejezését is hátráltatták. Mikor azonban az országlás kérdése megoldatott, lassanként helyre állott a nyuga- lom és föllendültek a művészetek. Csehországban a luxemburgi házból való három első király uralkodása idejére esik a csúcsíves építés fejlődésének második korszaka, a melynek főbb mozzanatait az uralkodók szerint külön- böztethetjük meg, a mennyiben a művészeti gyakorlat fölújúlásának kezdete János király uralkodása idejére esik, hírneves fiának, IV. Károlynak, ural- kodása alatt érte el a csúcsíves művészet bámúlatos virágzását, gyors hanyatlása pedig IV. Venczel idejében következett be. A fejlődés e különféle korszakaiban más-más hatás jutott érvényre, a mennyiben az első kor- szakban a franczia mesterek művészeti fölfogása volt irányadó, a következő korszakban a franczia mesterek álláspontját elfoglaló német mestereknek egyben s másban fejlettebb és sajátos eszméi vitték a vezérszerepet, a harmadik korszakban pedig a két előbbi irányból keletkezett hazai irány küzdött az elsőségért. A franczia irány leginkább a már említett sedleci és königsaali cister- cita templomok befejezésén mutatkozott, de csakhamar kiterjedt Csehország világi építményeire is. IV. János prágai püspök ugyanis Avignonból Cseh- országba hívta Vilmos mestert, az avignoni híd építésének vezetőjét és rá bízta a Raudnitz melletti elbei híd építését, a melynek alapkövét 1333 augusztus 24-ikén tették le. Ez időtájt ilyen építményhez értő mester nem igen találkozott sem Csehországban, sem a szomszédos tartományokban. Vilmos mester három segéddel érkezett meg Csehországba; egy egész éven át vezette a raudnitzi híd építését, s miután annak két pillérét és az ezeket összekötő ívet befejezte, segédeivel együtt visszatért hazájába. E kétségtelen tény, mely a franczia hatás kezdetét jelenti, azért is különös fontossággal bír, mert az idegen mester a honi munkásokat is beavatta a hídépítés művészetébe, s távozása után azok folytatták és fejezték be a hidat. Egy