Page - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

306 jezsuita építmények irányát követi néhány búcsújáró-templom is, így például az altbunzlaui, nemkülönben Leitmeritz új püspöki székhely építményei, jelesül a Szent István tiszteletére szentelt, nagyszerű elrendezésű székes- egyház, melyet az első püspök, Schteinitz Miksa Rudolf, 1671-ben alapított és utódja, gróf Sternberg Jaroslav, 168l-ben fölszentelt. Most már nem lehet biztosan megállapítani, vájjon ezen épületek egyikén, vagy másikán dolgozott-e Orsini; annyi azonban bizonyos, hogy Prágában sok munkája volt. Az 1676-ik évben építé a Szent Benedek tiszteletére szentelt templomot, melyet később lebontottak; Loragho Márton társaságában építé az ó-városi carmelita kolostort; a mellette lévő Gál- templom mostani alakja is ebben az időben keletkezett. Orsini, a ki a csehországi barokk művészet fejlődésének történetében kétségtelenül fontos szerepet vitt, Prágában az 1680-ik évben halt meg. Társa, Loragho Márton, egy nagyon elterjedt építőmesteri család tagja. E család már a XVII. század első felében föltűnt Csehországban és miként a Canevalli, a Palliardi és több más család, teljesen meghonosúlván, a XVIII. század közepén túl gya- korolta művészetét. Loragho Károly nevű mester Mártonnal együtt építé a bresnitzi Ignácz-templomot. Loragho Károly Prágában nagy tevékeny- séget fejtett ki úgy az egyházi, mint a polgári építészet terén. Az 1659-ik és 1660-ik évben mérnöki minőségben vezette a harminczéves háború után szükségesnek mutatkozott prágai várépítkezést; ugyanez időben építé a prágai várban a Lobkowitz-féle, különben egyszerű palotát. Legkiválóbb műve a prágai Ferencz-templom, melyet a keresztes urak részére, azoknak nagy érdemű priorja, Pospichal György Ignácz, alatt 1679-től 1688-ig épített. Ez azon időbeli kevés templomok egyike, a mely nem valamely régibb építmény alapjain emelkedett; a mester e körülményt hasznosította is, a mennyiben a templomot a szokástól merőben eltérő elrendezés szerint építé. A templom alaprajzának egyenlőszárú keresztalakja van, a kereszt- szárak metszésének négyzete fölött kupola emelkedik. A kupolás templom mindinkább kedveltté válik; így kupolássá tették a weitzenhofeni gróf Michna Venczel által alapított prágai Mária-Magdolna- templomot (most csendőrök kaszárnyája), 1649-ben pedig atyjának, Pálnak, költségén kupolát emelnek az ó-városi Salvator-templomra. Utóbb a kupolát az épület mellőzhetetlen részének tartották, s a hol nem volt rá költség, ott megelégedtek azzal, hogy a templom mennyezetén távlati freskó festéssel állították elő a kupola látszatát. A keresztes urak Ferencz-templomának