Seite - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 306 -
Text der Seite - 306 -
306
jezsuita építmények irányát követi néhány búcsújáró-templom is, így például
az altbunzlaui, nemkülönben Leitmeritz új püspöki székhely építményei,
jelesül a Szent István tiszteletére szentelt, nagyszerű elrendezésű székes-
egyház, melyet az első püspök, Schteinitz Miksa Rudolf, 1671-ben alapított
és utódja, gróf Sternberg Jaroslav, 168l-ben fölszentelt.
Most már nem lehet biztosan megállapítani, vájjon ezen épületek
egyikén, vagy másikán dolgozott-e Orsini; annyi azonban bizonyos, hogy
Prágában sok munkája volt. Az 1676-ik évben építé a Szent Benedek
tiszteletére szentelt templomot, melyet később lebontottak; Loragho Márton
társaságában építé az ó-városi carmelita kolostort; a mellette lévő Gál-
templom mostani alakja is ebben az időben keletkezett. Orsini, a ki a
csehországi barokk művészet fejlődésének történetében kétségtelenül fontos
szerepet vitt, Prágában az 1680-ik évben halt meg. Társa, Loragho Márton,
egy nagyon elterjedt építőmesteri család tagja. E család már a XVII. század
első felében föltűnt Csehországban és miként a Canevalli, a Palliardi és
több más család, teljesen meghonosúlván, a XVIII. század közepén túl gya-
korolta művészetét. Loragho Károly nevű mester Mártonnal együtt építé
a bresnitzi Ignácz-templomot. Loragho Károly Prágában nagy tevékeny-
séget fejtett ki úgy az egyházi, mint a polgári építészet terén. Az 1659-ik
és 1660-ik évben mérnöki minőségben vezette a harminczéves háború után
szükségesnek mutatkozott prágai várépítkezést; ugyanez időben építé a
prágai várban a Lobkowitz-féle, különben egyszerű palotát. Legkiválóbb
műve a prágai Ferencz-templom, melyet a keresztes urak részére, azoknak
nagy érdemű priorja, Pospichal György Ignácz, alatt 1679-től 1688-ig
épített. Ez azon időbeli kevés templomok egyike, a mely nem valamely
régibb építmény alapjain emelkedett; a mester e körülményt hasznosította
is, a mennyiben a templomot a szokástól merőben eltérő elrendezés szerint
építé. A templom alaprajzának egyenlőszárú keresztalakja van, a kereszt-
szárak metszésének négyzete fölött kupola emelkedik.
A kupolás templom mindinkább kedveltté válik; így kupolássá tették
a weitzenhofeni gróf Michna Venczel által alapított prágai Mária-Magdolna-
templomot (most csendőrök kaszárnyája), 1649-ben pedig atyjának, Pálnak,
költségén kupolát emelnek az ó-városi Salvator-templomra. Utóbb a kupolát
az épület mellőzhetetlen részének tartották, s a hol nem volt rá költség, ott
megelégedtek azzal, hogy a templom mennyezetén távlati freskó festéssel
állították elő a kupola látszatát. A keresztes urak Ferencz-templomának
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch