Page - 307 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1
Image of the Page - 307 -
Text of the Page - 307 -
307
kupolája kör alakú alapon áll; ellenben a korábbi kupolák nyolczszögűek;
a kupola dobja külsejének páros jóni oszlopok olyan díszt kölcsönöznek,
mely azelőtt szokatlan volt; e kupola egészben véve kiváló dísze a helyes
arányú építménynek és megalkotás tekintetében legjobban sikerűit a XVII.
század folyamán Csehországban keletkezett kupolák között.
A keresztes urak Ferencz-templomának homlokzata egészen egyszerű;
más templomok homlokzatára azonban nagy gondot fordítottak. A Sancta
Maria de Victoria templom homlokzata, az ó-városban a Pálosok egykori
temploma (most császári királyi bányahivatal), az 1692-ben befejezett József-
templomnak hatalmas rustica oszlopokkal tagolt homlokzata, jellemzően
tűntetik föl a XVII. századbeli barokk építészet változatosságát. Meg kell
még említeni, hogy az Orsini és Loragho nevekkel nincs kimerítve azon
mesterek névsora, kik az egyházi építészet terén foglalkoztak; ő mellettük
Carloni Szilveszter, burgundi Mátyás mester és mások is említtetnek.
Szintén nagyszerű volt a világi építészet is. Számos nemesi család a
II. Ferdinánd alatt történt elkobzások révén roppant terjedelmű birtokokra
tett szert, és volt költségök Wallenstein példáját követő nagy építkezésre.
Azon nemesek közül, kik gazdagságukat a harminczéves háborúnak köszön-
ték, a legkiválóbbak egyike a grófi rangra emelt weitzenhofeni Michna Pál
volt. Az elkobzott birtokokat részint ajándékba kapta, részint megvásárolta;
része volt a „lange Müntze" név alatt ismeretes pénzügyi kezelésben;
a háború alatt élelmi czikkeket szállított és ekként roppant vagyonra tett
szert, melynek nagy részét költséges építkezésekre fordította. Fia, Venczel,
követte példáját. Ekként keletkezett Prágában a Kleinseitén az Ujezd mellett
az Anna-kolostor telkein egy pompás palota és kert, közelében pedig a már
említett Magdolna-templom, melyet Venczel gróf az 1658-ik évben kelt
végrendeletével temetkező helyéül rendelt. A Michna-féle építményeket a
stucco díszítmények gazdagsága jellemzi. A XVII. század második felébe
esik a stucco-készítők arany korszaka, a kik Prágában az 1657-ik évben
önálló czéhet alapítanak. A XVII. század vége felé a fölvirágzó fresko-
festészet háttérbe szorítja a stucco díszítményt, úgy, hogy ez csak a kere-
tekre szorítkozik.
Mint a Waldstein-féle, úgy a Michna-féle palota is (most katonai raktár)
legnagyobb gazdagságot a kertre néző homlokzatán mutat. Azelőtt a Michna-
féle palotában is volt sala terrena, csakhogy ez itt egészen külön álló
építmény vala. A palota külsejét övek, keretek, fülkék és az ablakok fölött
39*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Volume 15/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország II (1)
- Volume
- 15/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 16.2 x 22.8 cm
- Pages
- 376
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch