Seite - 307 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

307 kupolája kör alakú alapon áll; ellenben a korábbi kupolák nyolczszögűek; a kupola dobja külsejének páros jóni oszlopok olyan díszt kölcsönöznek, mely azelőtt szokatlan volt; e kupola egészben véve kiváló dísze a helyes arányú építménynek és megalkotás tekintetében legjobban sikerűit a XVII. század folyamán Csehországban keletkezett kupolák között. A keresztes urak Ferencz-templomának homlokzata egészen egyszerű; más templomok homlokzatára azonban nagy gondot fordítottak. A Sancta Maria de Victoria templom homlokzata, az ó-városban a Pálosok egykori temploma (most császári királyi bányahivatal), az 1692-ben befejezett József- templomnak hatalmas rustica oszlopokkal tagolt homlokzata, jellemzően tűntetik föl a XVII. századbeli barokk építészet változatosságát. Meg kell még említeni, hogy az Orsini és Loragho nevekkel nincs kimerítve azon mesterek névsora, kik az egyházi építészet terén foglalkoztak; ő mellettük Carloni Szilveszter, burgundi Mátyás mester és mások is említtetnek. Szintén nagyszerű volt a világi építészet is. Számos nemesi család a II. Ferdinánd alatt történt elkobzások révén roppant terjedelmű birtokokra tett szert, és volt költségök Wallenstein példáját követő nagy építkezésre. Azon nemesek közül, kik gazdagságukat a harminczéves háborúnak köszön- ték, a legkiválóbbak egyike a grófi rangra emelt weitzenhofeni Michna Pál volt. Az elkobzott birtokokat részint ajándékba kapta, részint megvásárolta; része volt a „lange Müntze" név alatt ismeretes pénzügyi kezelésben; a háború alatt élelmi czikkeket szállított és ekként roppant vagyonra tett szert, melynek nagy részét költséges építkezésekre fordította. Fia, Venczel, követte példáját. Ekként keletkezett Prágában a Kleinseitén az Ujezd mellett az Anna-kolostor telkein egy pompás palota és kert, közelében pedig a már említett Magdolna-templom, melyet Venczel gróf az 1658-ik évben kelt végrendeletével temetkező helyéül rendelt. A Michna-féle építményeket a stucco díszítmények gazdagsága jellemzi. A XVII. század második felébe esik a stucco-készítők arany korszaka, a kik Prágában az 1657-ik évben önálló czéhet alapítanak. A XVII. század vége felé a fölvirágzó fresko- festészet háttérbe szorítja a stucco díszítményt, úgy, hogy ez csak a kere- tekre szorítkozik. Mint a Waldstein-féle, úgy a Michna-féle palota is (most katonai raktár) legnagyobb gazdagságot a kertre néző homlokzatán mutat. Azelőtt a Michna- féle palotában is volt sala terrena, csakhogy ez itt egészen külön álló építmény vala. A palota külsejét övek, keretek, fülkék és az ablakok fölött 39*