Page - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

358 mutatja, hogy a faragás a templom ezen berendezési tárgyán is érvénye- sülhetett. A keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoportok közül különösen említésre méltók a prágai Tein-templomban 1439-ben fölállított, rendkívül nemesen formált csoport, továbbá a goldenkroni apátsági templombeli, végűi az 1481 körűi készült luditzi csoport; a luditzi templomban egy másik csoport, mely Krisztust az olajfák hegyén ábrázolja, valamint az egeri és a pilseni hasonló tárgyú csoport is, frank minta hatására vall. Csehország csúcsíves-kori festészete a szobrászati műveknél sokkal nevezetesebb a művészet általános történetében. A prágai székesegyház keresztfolyosóját 1244-ben, Mihály-kápolnáját 1252-ben, szentélyét pedig 1253-ban díszítették festményekkel. Ezen kivűl számos adat bizonyítja, hogy az építmények belsejének ábrázolásokkal való díszítése általános szokás volt. A keyi templomnak, a budweisi Domonkos-rendi templomnak helyreállítása alkalmával falképek maradványaira bukkantak; a klingenbergi kápolnában is fönmaradt néhány ábrázolás; legutóbb pedig a prágai Ágnes-kolostor templomában fedeztek föl festmény-nyomokat. Brevnovi Bavor Pál apát Politzban az apát dolgozó, fogadó és háló szobáját, IV. János püspök pedig a prágai püspöki palota házi kápolnáját hivatali elődjeinek képmásával, ebédlő és lakó szobáját egyéb ábrázolásokkal és a cseh nemesi családok czímer-paizsaival díszítteté; az ábrázolásokat magyarázó versek kisérték. Az ilyetén festészeti díszt jól feltűntetik a neuhausi kastélynak német föl- írásokkal kisért falfestményei, melyek 1338-ban neuhausi Ulrik rendeletére készültek és Szent György legendáját az akkori lovagság fölfogása szerint ábrázolják. E falfestmények mindenben megegyeznek Németország azon korbeli falfestményeivel ; ott is, itt is fekete vonallal vázlatosan rajzolták és árnyalás nélkül festették a karcsú, sokszor kecses alakokat. Ilyen a berg- reichensteini temető Miklós-templomabeli, szintén ez időből való falfestmény is. IV. Károly alatt Csehországban szokatlanúl fölvirágzott a festészet minden ága, a mit nagyon előmozdított a prágai festőczéhnek 1348-ban végrehajtott szervezése; a czéhnek németül írt alapszabályai ma is meg- vannak. Az Emaus kolostor keresztfolyosóját díszítő és 1372-ben befejezett bibliai tárgyú falképeken inkább olasz hatás érvényesült; ugyanekkor a strassburgi Wurmser Miklós udvari festő a karlsteini Mária-templom és a Katalin-kápolna falképein megőrizte a rajnai iskola sajátosságát ; finoman formált arczú, karcsú alakokat festett. A rajnai iskola irányát követték a Vitus-templom kápolnáinak falfestményei is, melyekből csak töredékek