Seite - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2
Bild der Seite - 358 -
Text der Seite - 358 -
358
mutatja, hogy a faragás a templom ezen berendezési tárgyán is érvénye-
sülhetett. A keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoportok közül különösen
említésre méltók a prágai Tein-templomban 1439-ben fölállított, rendkívül
nemesen formált csoport, továbbá a goldenkroni apátsági templombeli,
végűi az 1481 körűi készült luditzi csoport; a luditzi templomban egy
másik csoport, mely Krisztust az olajfák hegyén ábrázolja, valamint az egeri
és a pilseni hasonló tárgyú csoport is, frank minta hatására vall.
Csehország csúcsíves-kori festészete a szobrászati műveknél sokkal
nevezetesebb a művészet általános történetében. A prágai székesegyház
keresztfolyosóját 1244-ben, Mihály-kápolnáját 1252-ben, szentélyét pedig
1253-ban díszítették festményekkel. Ezen kivűl számos adat bizonyítja, hogy
az építmények belsejének ábrázolásokkal való díszítése általános szokás volt.
A keyi templomnak, a budweisi Domonkos-rendi templomnak helyreállítása
alkalmával falképek maradványaira bukkantak; a klingenbergi kápolnában
is fönmaradt néhány ábrázolás; legutóbb pedig a prágai Ágnes-kolostor
templomában fedeztek föl festmény-nyomokat. Brevnovi Bavor Pál apát
Politzban az apát dolgozó, fogadó és háló szobáját, IV. János püspök pedig
a prágai püspöki palota házi kápolnáját hivatali elődjeinek képmásával,
ebédlő és lakó szobáját egyéb ábrázolásokkal és a cseh nemesi családok
czímer-paizsaival díszítteté; az ábrázolásokat magyarázó versek kisérték.
Az ilyetén festészeti díszt jól feltűntetik a neuhausi kastélynak német föl-
írásokkal kisért falfestményei, melyek 1338-ban neuhausi Ulrik rendeletére
készültek és Szent György legendáját az akkori lovagság fölfogása szerint
ábrázolják. E falfestmények mindenben megegyeznek Németország azon
korbeli falfestményeivel ; ott is, itt is fekete vonallal vázlatosan rajzolták és
árnyalás nélkül festették a karcsú, sokszor kecses alakokat. Ilyen a berg-
reichensteini temető Miklós-templomabeli, szintén ez időből való falfestmény is.
IV. Károly alatt Csehországban szokatlanúl fölvirágzott a festészet
minden ága, a mit nagyon előmozdított a prágai festőczéhnek 1348-ban
végrehajtott szervezése; a czéhnek németül írt alapszabályai ma is meg-
vannak. Az Emaus kolostor keresztfolyosóját díszítő és 1372-ben befejezett
bibliai tárgyú falképeken inkább olasz hatás érvényesült; ugyanekkor a
strassburgi Wurmser Miklós udvari festő a karlsteini Mária-templom és
a Katalin-kápolna falképein megőrizte a rajnai iskola sajátosságát ; finoman
formált arczú, karcsú alakokat festett. A rajnai iskola irányát követték
a Vitus-templom kápolnáinak falfestményei is, melyekből csak töredékek
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (2), Band 15/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (2)
- Band
- 15/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 342
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch