Page - 385 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2
Image of the Page - 385 -
Text of the Page - 385 -
386
akkoriban fölállított es. kir. mintaiskolához; e szerény állásában az akkori
körülményekhez képest buzgón fáradozott az ifjú művészek kiképzésén, és
magántanítási órák által, a melyekben 1782 óta ünnep- és vasárnapokon
„számos inast, segédet és művészt oktatván ingyen a polgári rajzolásban",
a művészeti iskola hiányát iparkodott pótolni.
A IV. Károly és II. Rudolf idejében oly szépen virágzott csehországi
művészetnek ilyetén siralmas állapota Sternberg-Manderscheid Ferencz
birodalmi gróf és dr. Mayer János orvos kezdeményezésére több hasonló
érzelmű hazafit, jobbára cseh főnemeseket arra indított, hogy 1796-ban
megalapítsák „A művészet hazafias barátainak magán-egyesűletét", melynek
legfőbb czélja „a művészet és az ízlés fejlesztése" volt. Az egyesület czéljai-
nak előmozdítására leghathatósabb eszköznek tartotta először egy képtár
fölállítását azzal a föladattal, hogy a Csehországban még meglevő művészeti
alkotásokat a pusztúlástól megóvja és azoknak az országból való kivitelét
megakadályozza ; másodszor egy művészeti iskola alapítását és fölszerelését,
a melynek ismét az a föladata, hogy a fiatal művészeknek útmutatást adjon,
miként közelíthetik meg a képtárban összegyűjtendő remekműveket.
E magán-egyesület, mely immár közel száz éve folytatja tevékenységét,
a csehországi művészet, jelesül a festészet fölvirágoztatása körűi el nem
évülő érdemeket szerzett. Az egyesület által alapított és azóta vezetett két
művészeti intézet teljes erejében ma is fönnáll; a képtár, mely 1884-ben az
újonnan épült Rudolphinum nevű képzőművészeti csarnokba helyeztetett át,
Csehországban valóságos nemzeti képtár, a képzőművészek akadémiáján
pedig, mely most festészeti akadémia, számos olyan művész nyerte első
kiképeztetését, a kiknek most jó hangzású nevük van a művészet világában.
A nyolez tagból álló választmányba annak első megalakításakor a
polgári osztályból is választottak három férfiút, köztük a már előbb említett
Jahn János Quirint, a ki utolsó legidősbbje volt a Prágában 1348 óta meg-
szakítás nélkül fönnállott és 1783-ban föloszlatott festő-testületnek, s mint
ilyen, mintegy kapcsúl szolgál a művészetnek régi és a magán-egyesűlet alapí-
tásával kezdődő újabb korszaka közt. Ferencz császár hathatósan támogatta
és előmozdította az egyesület törekvéseit, így többek közt még 1796-ban,
midőn a képtár alapításához fogtak, a prágai királyi várból 300 festményt
átengedett kölcsönképen határozatlan időre, azon kivűl pedig a Clementinum
collegium második emeletén térséges helyiségeket bocsátott az egyesület
rendelkezésére, mely e helyiségekben a művészeti iskolát rendezte be.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (2), Volume 15/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország II (2)
- Volume
- 15/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.72 x 21.98 cm
- Pages
- 342
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch