Seite - 385 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

386 akkoriban fölállított es. kir. mintaiskolához; e szerény állásában az akkori körülményekhez képest buzgón fáradozott az ifjú művészek kiképzésén, és magántanítási órák által, a melyekben 1782 óta ünnep- és vasárnapokon „számos inast, segédet és művészt oktatván ingyen a polgári rajzolásban", a művészeti iskola hiányát iparkodott pótolni. A IV. Károly és II. Rudolf idejében oly szépen virágzott csehországi művészetnek ilyetén siralmas állapota Sternberg-Manderscheid Ferencz birodalmi gróf és dr. Mayer János orvos kezdeményezésére több hasonló érzelmű hazafit, jobbára cseh főnemeseket arra indított, hogy 1796-ban megalapítsák „A művészet hazafias barátainak magán-egyesűletét", melynek legfőbb czélja „a művészet és az ízlés fejlesztése" volt. Az egyesület czéljai- nak előmozdítására leghathatósabb eszköznek tartotta először egy képtár fölállítását azzal a föladattal, hogy a Csehországban még meglevő művészeti alkotásokat a pusztúlástól megóvja és azoknak az országból való kivitelét megakadályozza ; másodszor egy művészeti iskola alapítását és fölszerelését, a melynek ismét az a föladata, hogy a fiatal művészeknek útmutatást adjon, miként közelíthetik meg a képtárban összegyűjtendő remekműveket. E magán-egyesület, mely immár közel száz éve folytatja tevékenységét, a csehországi művészet, jelesül a festészet fölvirágoztatása körűi el nem évülő érdemeket szerzett. Az egyesület által alapított és azóta vezetett két művészeti intézet teljes erejében ma is fönnáll; a képtár, mely 1884-ben az újonnan épült Rudolphinum nevű képzőművészeti csarnokba helyeztetett át, Csehországban valóságos nemzeti képtár, a képzőművészek akadémiáján pedig, mely most festészeti akadémia, számos olyan művész nyerte első kiképeztetését, a kiknek most jó hangzású nevük van a művészet világában. A nyolez tagból álló választmányba annak első megalakításakor a polgári osztályból is választottak három férfiút, köztük a már előbb említett Jahn János Quirint, a ki utolsó legidősbbje volt a Prágában 1348 óta meg- szakítás nélkül fönnállott és 1783-ban föloszlatott festő-testületnek, s mint ilyen, mintegy kapcsúl szolgál a művészetnek régi és a magán-egyesűlet alapí- tásával kezdődő újabb korszaka közt. Ferencz császár hathatósan támogatta és előmozdította az egyesület törekvéseit, így többek közt még 1796-ban, midőn a képtár alapításához fogtak, a prágai királyi várból 300 festményt átengedett kölcsönképen határozatlan időre, azon kivűl pedig a Clementinum collegium második emeletén térséges helyiségeket bocsátott az egyesület rendelkezésére, mely e helyiségekben a művészeti iskolát rendezte be.