Page - 451 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

452 az illető mesterek ezeknek a tudományoknak az eszközeit, a különféle órákat, mértékeket, a sextansokat díszesen állították elő és a művészi ipar körébe vonták. A szövevényes szerkezetű órákat már a korábbi időkben is kedvelték, a minek bizonysága a prágai ó-város tanácsházának csillagászati órája, mely a legnagyobb e fajta mű Csehországban. Ennek az órának a javításához mindig avatott órásokra volt szükség, és a cseh órások, vagy olyanok, kik Csehországban dolgoztak, nem ritkák. Prágában már I. Ferdinánd idejében mesteri álló és úti órákat készített egy német mester, Steinmeisel János, a kinek számos művét őrzik a prágai iparművészeti múzeumban és Lanna A. lovag prágai gyűjteményében; szintén hírneves órás volt Casparus Bohemus, a ki Bécsben élt és 1568-ban a renaissance kor egyik legremekebb órájának szabad utánzatával örökíté meg nevét; ez órák egyebütt Metzger magde- burgi mester nevét viselik. II. Rudolf idejében mind nagyobb-nagyobb lett a hazai és az idegen órások száma. Ramhoufsky György és Habermel Erasmus gépészek, azután a svájczi Bürgi Justus és Sneeberger M. a legkiválóbb mesterek, a kik II. Rudolf számára órákat és csillagászati eszközöket készí- tettek. Ekként az órásmesterség és a tudományos eszközök készítése Prágában mély gyökeret vert és virágzott a XVII. és a XVIII. században. A drága anyagok kedvelése ismét föllendítette a kristály és a drága- kövek köszörűlését és csiszolását, a mi már IV. Károly alatt is virágzott. II. Rudolf alatt e téren leghíresebb volt a Miseroni család, mely Milánóból származott és Prágában telepedvén le, ott az egész XVII. századon át gyakorolta művészetét. A Miseroni család tagjain kivűl mások is foglalkoztak a drágakövek kimunkálásával, részint olaszok, mint Tortori T., részint németek, mint Leman Gáspár, Beizer Zakariás és még többen. A Miseroni család feje Dénes vésnök és köszörűs volt, a ki 1600-tól Rudolf kincstárát igazgatta. Fia, ifjabb Miseroni Dénes, tanúja volt ama rettenetes időnek, midőn 1631-ben a gyűjtemény egy része hadi zsákmányként a győztes szászok kezébe került. Még 1644-ben a szobrokon, képeken, érmeken kivűl 900 értékes edény, számos drágakő, több száz csillagászati eszköz és hangszer volt a Rudolf-féle gyűjteményben. Azonban e kincsek legnagyobb része szintén zsákmányúl esett, midőn 1648-ban a svédek a Hradschint elfoglalták. A wesztfáliai békekötést követő nyugalmas időkben a kristályköszörűlők ismét folytatták a munkát, ismét az udvar és a nemesség számára dolgoztak. III. Ferdinánd különösen kedvelte a kristály tárgyakat és az ékszereket.