Seite - 451 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2
Bild der Seite - 451 -
Text der Seite - 451 -
452
az illető mesterek ezeknek a tudományoknak az eszközeit, a különféle órákat,
mértékeket, a sextansokat díszesen állították elő és a művészi ipar körébe
vonták. A szövevényes szerkezetű órákat már a korábbi időkben is kedvelték,
a minek bizonysága a prágai ó-város tanácsházának csillagászati órája, mely
a legnagyobb e fajta mű Csehországban. Ennek az órának a javításához
mindig avatott órásokra volt szükség, és a cseh órások, vagy olyanok, kik
Csehországban dolgoztak, nem ritkák. Prágában már I. Ferdinánd idejében
mesteri álló és úti órákat készített egy német mester, Steinmeisel János,
a kinek számos művét őrzik a prágai iparművészeti múzeumban és Lanna A.
lovag prágai gyűjteményében; szintén hírneves órás volt Casparus Bohemus,
a ki Bécsben élt és 1568-ban a renaissance kor egyik legremekebb órájának
szabad utánzatával örökíté meg nevét; ez órák egyebütt Metzger magde-
burgi mester nevét viselik. II. Rudolf idejében mind nagyobb-nagyobb lett a
hazai és az idegen órások száma. Ramhoufsky György és Habermel Erasmus
gépészek, azután a svájczi Bürgi Justus és Sneeberger M. a legkiválóbb
mesterek, a kik II. Rudolf számára órákat és csillagászati eszközöket készí-
tettek. Ekként az órásmesterség és a tudományos eszközök készítése Prágában
mély gyökeret vert és virágzott a XVII. és a XVIII. században.
A drága anyagok kedvelése ismét föllendítette a kristály és a drága-
kövek köszörűlését és csiszolását, a mi már IV. Károly alatt is virágzott.
II. Rudolf alatt e téren leghíresebb volt a Miseroni család, mely Milánóból
származott és Prágában telepedvén le, ott az egész XVII. századon át
gyakorolta művészetét. A Miseroni család tagjain kivűl mások is foglalkoztak
a drágakövek kimunkálásával, részint olaszok, mint Tortori T., részint
németek, mint Leman Gáspár, Beizer Zakariás és még többen. A Miseroni
család feje Dénes vésnök és köszörűs volt, a ki 1600-tól Rudolf kincstárát
igazgatta. Fia, ifjabb Miseroni Dénes, tanúja volt ama rettenetes időnek,
midőn 1631-ben a gyűjtemény egy része hadi zsákmányként a győztes
szászok kezébe került. Még 1644-ben a szobrokon, képeken, érmeken
kivűl 900 értékes edény, számos drágakő, több száz csillagászati eszköz és
hangszer volt a Rudolf-féle gyűjteményben. Azonban e kincsek legnagyobb
része szintén zsákmányúl esett, midőn 1648-ban a svédek a Hradschint
elfoglalták.
A wesztfáliai békekötést követő nyugalmas időkben a kristályköszörűlők
ismét folytatták a munkát, ismét az udvar és a nemesség számára dolgoztak.
III. Ferdinánd különösen kedvelte a kristály tárgyakat és az ékszereket.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (2), Band 15/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (2)
- Band
- 15/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 342
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch