Page - 604 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2
Image of the Page - 604 -
Text of the Page - 604 -
605
Csehország középkori városi szervezete s azzal együtt az ipar is János
és IV. Károly király alatt (az utóbbi császár is egyúttal) érte el virágzása
tetőfokát. Már Bajor Lajos megadta római király korában (1330) Prága
polgárainak az egész német birodalom területére a vámmentességet. Ezentúl
pedig a csehországi kereskedelem azon intézkedés által, hogy minden Cseh-
vagy Morvaországba menő idegen kereskedőnek csak Prágában szabad az
árúit eladni, uralkodó főhelyre tett szert. A prágai Teyn-udvar élénk
forgalma európai hírűvé lett. De Prága mellett Aussig, Brüx, Budweis,
Caslau, Hohenmauth, Kaaden, Königgrätz, Laun, Leitmeritz, Melnik,
Pilsen s más városok is tekintélyre és gazdagságra emelkedtek a királyi
kegy következtében.
Német- és Olaszországból történt újabb bevándorlások főkép a prágai
77iüipar tetemes fejlesztését segítették elő. Velenczések és lombardiak meg-
honosították az érczöntést. Számos templom építése addig nem is sejtett
mértékben lendített az építőiparon. A kövek, köztük az országban bőven
lelhető fél-ékkövek földolgozása is meghonosúlt, nemkülönben az üveggyártás
és festés is. IV. Károlynak egy okirata tanúskodik az uralkodása idején
Csehországhoz tartozott határos területeken fönnálló és működő üveghutákról.
Ö ugyanis eltiltja a Nürnberg körüli birodalmi erdőkben több üveghuta
fölállítását, minthogy az erdőket a rendkívül nagy fafogyasztás igen meg-
károsítja. Ez is tanúsítja azt, a mit telekkönyvi adatok is bizonyítanak, hogy
abban az időben már magának Csehországnak a területén, így példáúl
Prachatitzban is voltak az ottani polgárság sorában üvegesek (vitriarii).
A prágai bírák és esküdtek 1371 deczember 15-én erősítették meg az
ónöntbk első czéhszabályzatát, a mely iparág utóbb a cseh Ercz-hegységben,
a schlaggenwaldi, schönfeldi, graupani stb. óntermő helyeken, valamint
Karlsbadban kiváló szerepre jutott.
A takácsmesterség, a melynek kitűnő nyersanyagot szolgáltatott az
ország, főkép a hegyvidékeken terjedt el. Ezzel együtt a posztószövést
is nagyon föllendítette a festőiparnak — úgy látszik — IV. Károly
alatt történt meghonosítása. Hogy Prága, Pilsen, Braunau, Königgrätz és
Kuttenberg városokban posztóványoló műhelyek voltak, már e korból
kétségtelen adatok igazolják. Alighanem a papir-ipar is e császárnak
köszönheti Csehországban való megalapítását. Állítólag az ő hívására
bevándorlott olasz munkások adták az első papirmalmok építésére az
útmutatást. Ezek közt elsőnek az egerit tartják.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (2), Volume 15/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország II (2)
- Volume
- 15/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.72 x 21.98 cm
- Pages
- 342
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch