Seite - 604 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

605 Csehország középkori városi szervezete s azzal együtt az ipar is János és IV. Károly király alatt (az utóbbi császár is egyúttal) érte el virágzása tetőfokát. Már Bajor Lajos megadta római király korában (1330) Prága polgárainak az egész német birodalom területére a vámmentességet. Ezentúl pedig a csehországi kereskedelem azon intézkedés által, hogy minden Cseh- vagy Morvaországba menő idegen kereskedőnek csak Prágában szabad az árúit eladni, uralkodó főhelyre tett szert. A prágai Teyn-udvar élénk forgalma európai hírűvé lett. De Prága mellett Aussig, Brüx, Budweis, Caslau, Hohenmauth, Kaaden, Königgrätz, Laun, Leitmeritz, Melnik, Pilsen s más városok is tekintélyre és gazdagságra emelkedtek a királyi kegy következtében. Német- és Olaszországból történt újabb bevándorlások főkép a prágai 77iüipar tetemes fejlesztését segítették elő. Velenczések és lombardiak meg- honosították az érczöntést. Számos templom építése addig nem is sejtett mértékben lendített az építőiparon. A kövek, köztük az országban bőven lelhető fél-ékkövek földolgozása is meghonosúlt, nemkülönben az üveggyártás és festés is. IV. Károlynak egy okirata tanúskodik az uralkodása idején Csehországhoz tartozott határos területeken fönnálló és működő üveghutákról. Ö ugyanis eltiltja a Nürnberg körüli birodalmi erdőkben több üveghuta fölállítását, minthogy az erdőket a rendkívül nagy fafogyasztás igen meg- károsítja. Ez is tanúsítja azt, a mit telekkönyvi adatok is bizonyítanak, hogy abban az időben már magának Csehországnak a területén, így példáúl Prachatitzban is voltak az ottani polgárság sorában üvegesek (vitriarii). A prágai bírák és esküdtek 1371 deczember 15-én erősítették meg az ónöntbk első czéhszabályzatát, a mely iparág utóbb a cseh Ercz-hegységben, a schlaggenwaldi, schönfeldi, graupani stb. óntermő helyeken, valamint Karlsbadban kiváló szerepre jutott. A takácsmesterség, a melynek kitűnő nyersanyagot szolgáltatott az ország, főkép a hegyvidékeken terjedt el. Ezzel együtt a posztószövést is nagyon föllendítette a festőiparnak — úgy látszik — IV. Károly alatt történt meghonosítása. Hogy Prága, Pilsen, Braunau, Königgrätz és Kuttenberg városokban posztóványoló műhelyek voltak, már e korból kétségtelen adatok igazolják. Alighanem a papir-ipar is e császárnak köszönheti Csehországban való megalapítását. Állítólag az ő hívására bevándorlott olasz munkások adták az első papirmalmok építésére az útmutatást. Ezek közt elsőnek az egerit tartják.