Page - 39 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

39 Félszázaddal ez előtt a Duna két partja a testvérfőváros között épen olyan dísztelen, mint szabályozatlan volt. A gyakran dúló árvizek súlyosan megviselték nemcsak a folyam omladozó partjait, de magát a testvérfővárost és egész vidékét is. Ezek a nagy árvizek már a harminczas években arra indították az illető kormányhatóságokat, hogy megfelelő szabályozási és árvédelmi mun- kálatokkal elejét vegyék egy részt a legvészesebb árvizet okozó jégtorló- dásoknak, más részt gátat vessenek az árvíz szétterülésének és rombolásainak. S az a szabályozási művelet, mely az 1823—1838. években eszközölt dunai mérések és fölvételek alapján készült, a budapesti Duna-szakasz rendezését is magában foglalta. Néhány kisebb méretű töltésen és parterősítésen kivűl azonban 1838-ig mi sem épült a főváros védelmére. S ez a mulasztás nem is késett magát megbőszülni az 1838. évi rendkívül magasra dagadt árvíz rettentő pusztításaiban. A kárt, melyet ez a borzasztó árvíz a fővárosban magában okozott, mintegy 70 millió forintra becsülték. Alig vonult el ez a pusztító árvíz, a kormány s különösen a felejthetetlen emlékű József nádor és a fővárosi hatóságok azonnal hozzá láttak azon intéz- kedések sürgős megállapításához, a melyek a fővárost hasonló csapás ismétlő- désétől megóvhatják. Ez irányban mindjárt az 1838. évi nagy árvíz lezajlása után megindultak — különösen József nádor kezdeményezésére — a terve- zések és tanácskozások. A hosszas szaktárgyalások alatt egyik év múlt a másik után a nélkül, hogy a Pesten készített töltéseken és a talajemelésen kivűl a főváros biztosítására egyéb is történt volna. Időközben gróf Széchenyi István kezdeményezésére az 1840. évi 39-ik törvényczikk alapján 1840— 1849. években Tierney Clark Vilmos angol mérnök tervei szerint 6,244.801 forint költséggel fölépült s 1849 november 21-én átadatott a nyilvános közlekedésnek a szerkezeti részleteinél s művészi összhangba olvadó nemes külsejénél fogva egyaránt kiváló Lánczhíd, melynél a Duna folyam szélességét 370 méterben állapították meg, míg maga a hídpálya összesen 375*45 meter hosszú, és 11.4 méter széles kocsiúttal és két oldalán egyenként 1.82 méter széles gyalogúttal van ellátva. Három nyílása közül a középső 192.81 méter széles és a legkisebb víz színe felett 15.65 méter, míg a két szélső nyílása egyenként 82.^ méter széles. A hídfők 41.72 méter hosszúak, 14.03 méter szélesek s 0 víz felett 16.12 méter magasak; a mederoszlopok koronája 15*88 méter hosszú, 7.06 méter széles és 36.34 méter magas; a lánczok 472.22 méter hosszúak s a 4 láncz súlya 2 millió kilogramm. A híd 1870-ig