Page - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1
Image of the Page - 50 -
Text of the Page - 50 -
50
kikötővé s az alább BezdánniX kiágazó Ferencz- csatorna tápláló erévé
alakítottak át az úgy nevezett baracskai Duna-ág fölhasználásával, mely
a nagy Dunával együtt a Bezdánig lenyúló mintegy 28 kilométer hosszú,
s Mohács irányában 18 kilométer széles mohácsi szigetet alkotja. E szigetet
újabb időben szintén mentesítették. Duna-Szekcsőt elhagyva, nem sokára
a Budapesttől 211 kilométerre fekvő Mohácshoz érkezünk, mely a jobb
parton épen a Duna mellett terűi el s a közép-dunai hajózásnak, valamint
a dunántúli forgalomnak legfontosabb góczpontja. Itt végződik a Duna-
gőzhajózási Társaság által a pécsi szénbányákból kiaknázott szén könnyebb
szállítása czéljából épített mohács-pécsi vasút, s itt van a vasúton érkező
nagy mennyiségű szénnek dunai átrakodó állomása is, a mi már magában
véve is nagy forgalmat biztosít a dunai hajózásnak. De ezt nem tekintve
is, a kereskedelmi forgalomra nézve általában igen kedvező fekvése van
Mohácsnak, mely az egész Baranyamegye dunai kereskedésének kulcsa.
Elhagyva Mohácsot, közben egy darabon lombos erdőség között foly
a Duna; majd Mohácstól mintegy 27 kilométer távolságra a jobb parton
a herczeg-szőllősi hegyek végső nyúlványán épült Batina község alá s ezzel
szemben a Ferencz-csatorna torkolatához érünk, hol százados nyárfák aljában,
a csatornából kijövő és oda bemenni törekvő gabonás hajók s azokra váró
vontató gőzösök raja, a csatorna torkolatán a Ferencz-József-zsilippel együtt
valóban érdekes képpé olvad egybe.
A Ferencz-csatornát, mely a Dunát a Tiszával köti össze s Bezdántól
Tisza-Földvárig 118.3 kilométer hosszaságban csaknem két egyenlő részre
hasítja Bácsmegyét, Kiss József és Gábor mérnökök kezdeményezésére és
tervei szerint s ugyancsak az ő vezetésük alatt I. Ferencz királyunk idejében
egy 25 évre alakúit részvénytársaság építette 4 millió forint költséggel.
A csatorna 1802-ben nyílt meg s az uralkodó nevéről neveztetett el.
A csatorna, mely 1842-ben az államkincstár birtokába ment át, eredetileg
mostani torkolatán alúl, Monostorszegnél ágazott ki a Dunából; az a kanya-
rodás azonban, melybe beletorkolt, már 1830-ban átszakadt, s a csatorna
torkolata ennélfogva mindinkább eliszapolódott ; ezért 1846-ban megkezdték
a csatorna torkolatának Bezdán alá, Batinával szembe való áthelyezését,
a mi azonban csak az 1850—54. években készült el teljesen a betonból
épített Ferencz-József-zsilippel.
A csatorna azonban, mely mind nagyobb fontosságra emelkedett s
nagy szolgálatokat tett a magyar Alföld gazdasági forgalmának, idők jártával
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Volume 16/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (1)
- Volume
- 16/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.89 x 21.9 cm
- Pages
- 304
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch