Seite - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

50 kikötővé s az alább BezdánniX kiágazó Ferencz- csatorna tápláló erévé alakítottak át az úgy nevezett baracskai Duna-ág fölhasználásával, mely a nagy Dunával együtt a Bezdánig lenyúló mintegy 28 kilométer hosszú, s Mohács irányában 18 kilométer széles mohácsi szigetet alkotja. E szigetet újabb időben szintén mentesítették. Duna-Szekcsőt elhagyva, nem sokára a Budapesttől 211 kilométerre fekvő Mohácshoz érkezünk, mely a jobb parton épen a Duna mellett terűi el s a közép-dunai hajózásnak, valamint a dunántúli forgalomnak legfontosabb góczpontja. Itt végződik a Duna- gőzhajózási Társaság által a pécsi szénbányákból kiaknázott szén könnyebb szállítása czéljából épített mohács-pécsi vasút, s itt van a vasúton érkező nagy mennyiségű szénnek dunai átrakodó állomása is, a mi már magában véve is nagy forgalmat biztosít a dunai hajózásnak. De ezt nem tekintve is, a kereskedelmi forgalomra nézve általában igen kedvező fekvése van Mohácsnak, mely az egész Baranyamegye dunai kereskedésének kulcsa. Elhagyva Mohácsot, közben egy darabon lombos erdőség között foly a Duna; majd Mohácstól mintegy 27 kilométer távolságra a jobb parton a herczeg-szőllősi hegyek végső nyúlványán épült Batina község alá s ezzel szemben a Ferencz-csatorna torkolatához érünk, hol százados nyárfák aljában, a csatornából kijövő és oda bemenni törekvő gabonás hajók s azokra váró vontató gőzösök raja, a csatorna torkolatán a Ferencz-József-zsilippel együtt valóban érdekes képpé olvad egybe. A Ferencz-csatornát, mely a Dunát a Tiszával köti össze s Bezdántól Tisza-Földvárig 118.3 kilométer hosszaságban csaknem két egyenlő részre hasítja Bácsmegyét, Kiss József és Gábor mérnökök kezdeményezésére és tervei szerint s ugyancsak az ő vezetésük alatt I. Ferencz királyunk idejében egy 25 évre alakúit részvénytársaság építette 4 millió forint költséggel. A csatorna 1802-ben nyílt meg s az uralkodó nevéről neveztetett el. A csatorna, mely 1842-ben az államkincstár birtokába ment át, eredetileg mostani torkolatán alúl, Monostorszegnél ágazott ki a Dunából; az a kanya- rodás azonban, melybe beletorkolt, már 1830-ban átszakadt, s a csatorna torkolata ennélfogva mindinkább eliszapolódott ; ezért 1846-ban megkezdték a csatorna torkolatának Bezdán alá, Batinával szembe való áthelyezését, a mi azonban csak az 1850—54. években készült el teljesen a betonból épített Ferencz-József-zsilippel. A csatorna azonban, mely mind nagyobb fontosságra emelkedett s nagy szolgálatokat tett a magyar Alföld gazdasági forgalmának, idők jártával