Page - 80 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

80 mintegy rávezette a partjain lakókat a vízi közlekedésre s már a rómaiak, kik hódító hadjárataik útjáúl a Dunát is fölhasználták, jártak hajókkal a Dunán. A közép-korban kereskedelmi hajók is jártak rajta Regensburgtól egész a Fekete-tengerig, meglehetős élénk kereskedelmet folytatva Kis-Azsia partjaival. Később a hódító török hadak jelentek meg hajóikkal a Dunán, mígnem a legújabb korban a békés kereskedelmi forgalom foglalta el rajta a tért. S a dunai hajózásnak régi időbeli kezdetleges, nehézkes állapotát úgy szólván egy csapással megváltoztatta a gőzhajózás megkezdődése. E téren a kezdeményező lépéseket már e század második tizede végén megtették Bernhardt és St.-Leon, de vállalatuk nem sikerűit. Jóval később, 1828 ápril 1 l-én Andrews János és Prichard József angol hajóépítők 15 évre kizárólagos szabadalmat nyertek általuk szerkesztett gőzhajókra s azokkal a Dunán való hajózásra. Ez alapon alakúit meg az első Duna-gőzhajózási Részvénytársaság 1829 márczius 13-án, mely 1830 szeptember l-étől számítandó 15 éven át biztosíttatott a szabadalmazott szerkezetű hajók versenye ellen, s ezen szabadalom 1831 ápril 2 2-én kelt királyi leirattal a magyar korona orszá- gaira is kiterjesztetett. Az új társaság részvényesei közt a király után Magyarország legelőkelőbb főúri családjait találjuk. A társaság kezdetben csak 105.000 forint alaptőkével alakúit meg s ebből építtette 1830-ban a 60 lóerejű „I. Ferencz" nevű gőzhajót, melylyel 1830 október- és novem- berben csupán a győr—vácz—budapesti folyamszakaszon tettek néhány útat, hogy a közönséget az új forgalmi eszköz fontosságával megismertessék. A társaság azonban a hajózást nem maga folytatta, hanem hajóját évi 9.000 forintért bérbe adta. A rendes hajójáratok 1831 február l-én kezdődtek meg. Ettől kezdve évről-évre mindinkább fejlődött a dunai gőzhajózás. S hogy ennek nagy fontosságát és messzeható nemzetgazdasági hasznát a nagy közönség is fölismerte, az első sorban gróf Széchenyi Istvánnak az érdeme, a ki a dunai hajózás nagy jövőjét, az ország gazdasági termelésére és forgalmára gyakorlandó kedvező hatását már akkor belátta. A Duna-gőzhajózási Társaság, úgy szólván, lépésről-lépésre hódította meg a tért a dunai forgalomban; már 1834-ben a Fekete-tengerre is kiterjeszté forgalmát. A társaság 1835-ben összes hajóit és a hajózási üzletet saját kezelése alá vette ; Budapest közelében telelő kikötőt rendezett be és egyúttal az ó-budai szigetet hajógyári települ szerezte meg. 1836-ban kezdeményezte a társaság a hajók biztosítását. A hajózási forgalom ettől