Page - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

140 építészeti részletek fölötte fogyatékosak, s magával a martyánczi templommal együtt azt bizonyítják, hogy Aquila igen középszerű építész lehetett. A Dunántúl egyházi építkezésében a csúcsíves művészet a XV. század végéig uralkodott. Hunyadi Mátyás a renaissance műveltség és művészet lelkes barátja is megalkudott vele a székes-fehérvári templom újjáépítésénél, sőt saját magának is csúcsíves sírkápolnát emelt. Nincs tudomásunk róla, hogy ama század végéig renaissance templom keletkezett volna. Az új művészet az egyházi építés terén csak a XVI. század elején kezdett meghonosodni. Első és valósággal egyetlen képviselője a Bakocs Tamás bibornok és esztergomi érsek sírkápolnája. 1506-ban kezdték építeni és 1507-ben fejezték be. Magasabb boltívével, mely képünkön balra van, az esztergomi régi székesegyház déli mellékhajójába nyilt. Elrendezése közép- ponti és latin keresztalakú, a mennyiben az egyik szára valamivel hosszabb a többi háromnál. Ursinus Velius 1527-ben és Oláh Miklós 1536-ban elragadtatással írnak a kápolnáról, csiszolt vörös márványból épült és aranyozott domború művekkel díszített belsejének pompájáról és kivűl ezüstözött lemezekkel borított kupolájáról. Még a barbárok dühe is kegyel- mes volt iránta. Ugy kellett lenni, mert míg a székesegyház minden mellék- épületével együtt romba dőlt, elpusztúlt: addig e kápolna csudálatosképen átélte a rosz időket, kupoláját elvesztve fönmaradt a romok közt. A törökök kiűzetése után (1683) kijavították és benne isteni tiszteletet tartottak, e század elején pedig lebontották és az új székesegyház déli oldalába beépítették akként, hogy alacsonyabb boltívű oldala, mely az előtt délre nézett, most éjszakra van fordítva és a templomba nyílik. A magas boltívű, az előtt éjszaki oldal pedig befalazva és nagy ablakkal ellátva, most délre néz. Az ekként újra fölépített kápolna belső szerkezetének főbb elemei : a nemes alakítású falpillérek, a rajtuk nyugvó koszorú-párkány és a kereszt szárainak dongaboltjai, azoknak gazdag kazettái, valamint a többi díszítmény is nagyjában megőrizték eredeti állapotukat. A kereszt szárainak négyzete fölött emelkedő boltczikkelyes kupola is hűen visszaadja a régit. A négy boltczikkelyt egy-egy kerek czímer díszíti, közűlök kettő Bakocsé, egy II. Ulászlóé és egy Szathmáry Györgyé, Bakocs érseki utódjáé. A kápolna megvilágítása annyiban változott, hogy hajdan keleti és déli (most nyugati és éjszaki) oldalán a boltczikkelyek közötti ívmezőkben, továbbá a déli falon volt egy-egy kerek ablak. Végűi a vörös márvány székeket a korábbi déli szárból a mostani déli szárba tették át.