Seite - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 140 -
Text der Seite - 140 -
140
építészeti részletek fölötte fogyatékosak, s magával a martyánczi templommal
együtt azt bizonyítják, hogy Aquila igen középszerű építész lehetett.
A Dunántúl egyházi építkezésében a csúcsíves művészet a XV. század
végéig uralkodott. Hunyadi Mátyás a renaissance műveltség és művészet
lelkes barátja is megalkudott vele a székes-fehérvári templom újjáépítésénél,
sőt saját magának is csúcsíves sírkápolnát emelt. Nincs tudomásunk róla,
hogy ama század végéig renaissance templom keletkezett volna.
Az új művészet az egyházi építés terén csak a XVI. század elején kezdett
meghonosodni. Első és valósággal egyetlen képviselője a Bakocs Tamás
bibornok és esztergomi érsek sírkápolnája. 1506-ban kezdték építeni és
1507-ben fejezték be. Magasabb boltívével, mely képünkön balra van, az
esztergomi régi székesegyház déli mellékhajójába nyilt. Elrendezése közép-
ponti és latin keresztalakú, a mennyiben az egyik szára valamivel hosszabb
a többi háromnál. Ursinus Velius 1527-ben és Oláh Miklós 1536-ban
elragadtatással írnak a kápolnáról, csiszolt vörös márványból épült és
aranyozott domború művekkel díszített belsejének pompájáról és kivűl
ezüstözött lemezekkel borított kupolájáról. Még a barbárok dühe is kegyel-
mes volt iránta. Ugy kellett lenni, mert míg a székesegyház minden mellék-
épületével együtt romba dőlt, elpusztúlt: addig e kápolna csudálatosképen
átélte a rosz időket, kupoláját elvesztve fönmaradt a romok közt. A törökök
kiűzetése után (1683) kijavították és benne isteni tiszteletet tartottak, e
század elején pedig lebontották és az új székesegyház déli oldalába beépítették
akként, hogy alacsonyabb boltívű oldala, mely az előtt délre nézett, most
éjszakra van fordítva és a templomba nyílik. A magas boltívű, az előtt
éjszaki oldal pedig befalazva és nagy ablakkal ellátva, most délre néz.
Az ekként újra fölépített kápolna belső szerkezetének főbb elemei : a
nemes alakítású falpillérek, a rajtuk nyugvó koszorú-párkány és a kereszt
szárainak dongaboltjai, azoknak gazdag kazettái, valamint a többi díszítmény
is nagyjában megőrizték eredeti állapotukat. A kereszt szárainak négyzete
fölött emelkedő boltczikkelyes kupola is hűen visszaadja a régit. A négy
boltczikkelyt egy-egy kerek czímer díszíti, közűlök kettő Bakocsé, egy
II. Ulászlóé és egy Szathmáry Györgyé, Bakocs érseki utódjáé. A kápolna
megvilágítása annyiban változott, hogy hajdan keleti és déli (most nyugati
és éjszaki) oldalán a boltczikkelyek közötti ívmezőkben, továbbá a déli falon
volt egy-egy kerek ablak. Végűi a vörös márvány székeket a korábbi déli
szárból a mostani déli szárba tették át.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch