Page - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1
Image of the Page - 162 -
Text of the Page - 162 -
62
A török uralom alatt megszakadt a világi építkezés is, majd meg a
nemzeti fölkelés mozgalmai hatottak rá bénítólag. A kétszáz évig tartó
válságos körülmények között általánossá vált az anyagi romlás. Az egykor
hatalmas nemzetségek részint kivesztek, részint elszegényedtek. Alig volt
néhány főúrnak módja és kedve a nyugati fényűzés példáját követni. Az
Esterházy család, melynek mesés gazdagságát Miklós nádor ez időtájt alapitá
meg, úgy szólván az egyedüli építkező; a XVII. és XVIII. század folyamán
keletkezett legkiválóbb építmények e család nevéhez fűződnek. Minthogy
a múltból megőrzött hagyományok nem voltak e téren sem, a lassan
megindúlt tevékenységnek a nyugati szomszédságban dívott olasz-osztrák
renaissance szolgált mintáúl. A várak védelmi jelentősége lassanként meg-
szűnt, azokat vagy átalakították, vagy félig lerombolt állapotban magukra
hagyták. A várak egykori lakói lassanként leszállottak a sík vidékre és itt
építettek a nagyobb kényelem és fényűzés követelményeinek megfelelő
kastélyokat. Szabályos négyszögű, zárt épületek ezek, sarkaikon vagy kerek
vagy négyszögletű és többé-kevésbbé magas toronyféle kiszökellés van,
homlokzataik szabályosak, az ablakok egy sorban, egyenlő távolságban
vannak, a folyosók szélesek, néha oszloposak és nyitottak, ezekből nyílnak
az ajtók a tágas, világos lakószobákba. Ez építmények, melyek igen gyéren
keletkeztek, voltak nálunk tulajdonképen első hírnökei az új műveltség
korának. A sort Lakompak kastély nyitja meg, melyet Esterházy Miklós nádor
1618-ban építtetett Sopronmegye ama területén, mely akkor Ausztriához
tartozott. Védelmi jelleggel nem bíró, négyszögű elrendezésű építmény volt,
alacsony domb lábánál egy völgyben állott. E század elején tűzvész pusztította
el és azóta elhagyatott állapotban van. Még fönnálló két szárnyának emeletén
megvannak az udvarra nyíló oszlopos folyosók. Német-Keresztúr kastély
Sopronmegyében, melyet gróf Nádasdy Pál 1625-ben építtetett, most szintén
Esterházy herczegi tulajdon. Vízivárra emlékeztető árok övezi e kastélyt,
melynek a zárt négyszögű elrendezés, a sarkok toronyszerű kiszökellése,
az emeletnek az udvarra szolgáló oszlopos folyosói modern építmény jellegét
kölcsönzik. Esterházy Miklós nádor alakította át 1637-ben Fraknó várat.
Az átalakított várak közül fölemlítjük még: Borostyánkőt, Csáktornyát
és Siklóst.
Esterházy Pál herczeg 1683-ban a nagymartoni grófok XIII. századbeli
vára helyén, részben annak alapjaira építteté Kis-Marton kastélyt Sopron-
megyében. Sebastiano Bartoletto és Antonio Carlone építészek készíték a
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Volume 16/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (1)
- Volume
- 16/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.89 x 21.9 cm
- Pages
- 304
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch