Seite - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

62 A török uralom alatt megszakadt a világi építkezés is, majd meg a nemzeti fölkelés mozgalmai hatottak rá bénítólag. A kétszáz évig tartó válságos körülmények között általánossá vált az anyagi romlás. Az egykor hatalmas nemzetségek részint kivesztek, részint elszegényedtek. Alig volt néhány főúrnak módja és kedve a nyugati fényűzés példáját követni. Az Esterházy család, melynek mesés gazdagságát Miklós nádor ez időtájt alapitá meg, úgy szólván az egyedüli építkező; a XVII. és XVIII. század folyamán keletkezett legkiválóbb építmények e család nevéhez fűződnek. Minthogy a múltból megőrzött hagyományok nem voltak e téren sem, a lassan megindúlt tevékenységnek a nyugati szomszédságban dívott olasz-osztrák renaissance szolgált mintáúl. A várak védelmi jelentősége lassanként meg- szűnt, azokat vagy átalakították, vagy félig lerombolt állapotban magukra hagyták. A várak egykori lakói lassanként leszállottak a sík vidékre és itt építettek a nagyobb kényelem és fényűzés követelményeinek megfelelő kastélyokat. Szabályos négyszögű, zárt épületek ezek, sarkaikon vagy kerek vagy négyszögletű és többé-kevésbbé magas toronyféle kiszökellés van, homlokzataik szabályosak, az ablakok egy sorban, egyenlő távolságban vannak, a folyosók szélesek, néha oszloposak és nyitottak, ezekből nyílnak az ajtók a tágas, világos lakószobákba. Ez építmények, melyek igen gyéren keletkeztek, voltak nálunk tulajdonképen első hírnökei az új műveltség korának. A sort Lakompak kastély nyitja meg, melyet Esterházy Miklós nádor 1618-ban építtetett Sopronmegye ama területén, mely akkor Ausztriához tartozott. Védelmi jelleggel nem bíró, négyszögű elrendezésű építmény volt, alacsony domb lábánál egy völgyben állott. E század elején tűzvész pusztította el és azóta elhagyatott állapotban van. Még fönnálló két szárnyának emeletén megvannak az udvarra nyíló oszlopos folyosók. Német-Keresztúr kastély Sopronmegyében, melyet gróf Nádasdy Pál 1625-ben építtetett, most szintén Esterházy herczegi tulajdon. Vízivárra emlékeztető árok övezi e kastélyt, melynek a zárt négyszögű elrendezés, a sarkok toronyszerű kiszökellése, az emeletnek az udvarra szolgáló oszlopos folyosói modern építmény jellegét kölcsönzik. Esterházy Miklós nádor alakította át 1637-ben Fraknó várat. Az átalakított várak közül fölemlítjük még: Borostyánkőt, Csáktornyát és Siklóst. Esterházy Pál herczeg 1683-ban a nagymartoni grófok XIII. századbeli vára helyén, részben annak alapjaira építteté Kis-Marton kastélyt Sopron- megyében. Sebastiano Bartoletto és Antonio Carlone építészek készíték a