Page - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1
Image of the Page - 178 -
Text of the Page - 178 -
i?è
Innen a Tapolczával együtt Pápára érünk, a vármegye legnagyobb
városába, melynek több, mint 14.000 lakosa van. E város ma egyike leg-
csinosabb vidéki városainknak és építkezései, intézményei, beosztása szerint
egészen korszerű város. Régmúltja homályos. Hiteles történelme vissza-
nyúlik a XIV-dik századig. A XIV. században már jó nagy város lehetett,
a mi bizonyos onnan, hogy az ország főbb rendei Zsigmond királyt siklósi
fogságából kiszabadulásakor ide hozták, a rendek itt gyülekeztek össze s
1401. évi október 27—29-én itt tanácskoztak s biztosították a király és
a rendek egymást az alkotmányos hűségről. Első kiváltságlevele Erzsébet
királynétól van s 1439-ben kelt. A város egyik, és pedig nagyobb részét a
XV-dik század folyamán a hatalmas Garai nemzetség, másik részét kisebb
birtokú nemesek birták, kiknek Böröl/'ó nevű külön praediális birtokuk a
város határával soha sem olvadt össze, hanem mindig külön terület volt
napjainkig. De e nemesek udvartelkei bent voltak az egykori várban, a mai
belvárosban. Garai László után Zápolyai Imre vette birtokába 1487-ben a
Garaiak részét s ott is halt meg. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran
megfordult itt. Emlékeztet rá a nagy piaczról kiágazó Korvin-útcza, melyben
egy középkori építésű egyemeletes ház kapu-homlokzatában ott van a
Hunyadyak hollós czímere, s ez némi bizonyíték ama hagyomány mellett,
hogy e ház egykor Mátyás király tulajdona volt. A ház egész építkezése,
beosztása, kapuzata, stb. a XV-dik századra vall. 1495-től kezdve néhány
évig Esseghváry György, utána 1514-ben Sittkey Kocsárd, ezután 1524-ig
Esseghváry Ferencz volt a várkapitány. Pápa városának polgárai készségesen
szálltak hadba a Dózsa-féle parasztlázadás ellen s részök volt a lázadók egy
csapatjának a Veszprém és Fehérvár közti úton való megsemmisítésében.
Ez okból II. Ulászló 1514-ben megbővítette a város kiváltságait. A mohácsi
vész után János király Pápát és Somlyó várát Enyingi Török Bálintnak
adományozta, kinek utódai azt a XVI-dik század végéig birták. 1640-től
kezdve már a gróf Esterházyak a várkapitányok. Egymás után István és
László, majd Ferencz, a herczeggé lett Pál nádornak testvére. Ennek fia,
Esterházy Antal gróf, II. Rákóczy Ferencz fejedelem kurucz tábornoka s
ő bírja Pápát 1715-ig, a mikor mint bujdosó elveszti jogát s 1722-ben
Rodostóban meghal. Unokatestvére, Ferencz tárnokmester, már 1715-ben
birtokba veszi Pápát, s ennek utódai bírják ma is.
A régi pápai várat körülbelül arra a helyre, a hol most a nagy templom
áll, még a XV. század elején a Garaiak építették. E vár sem másnemű, sem
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Volume 16/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (1)
- Volume
- 16/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.89 x 21.9 cm
- Pages
- 304
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch