Seite - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

i?è Innen a Tapolczával együtt Pápára érünk, a vármegye legnagyobb városába, melynek több, mint 14.000 lakosa van. E város ma egyike leg- csinosabb vidéki városainknak és építkezései, intézményei, beosztása szerint egészen korszerű város. Régmúltja homályos. Hiteles történelme vissza- nyúlik a XIV-dik századig. A XIV. században már jó nagy város lehetett, a mi bizonyos onnan, hogy az ország főbb rendei Zsigmond királyt siklósi fogságából kiszabadulásakor ide hozták, a rendek itt gyülekeztek össze s 1401. évi október 27—29-én itt tanácskoztak s biztosították a király és a rendek egymást az alkotmányos hűségről. Első kiváltságlevele Erzsébet királynétól van s 1439-ben kelt. A város egyik, és pedig nagyobb részét a XV-dik század folyamán a hatalmas Garai nemzetség, másik részét kisebb birtokú nemesek birták, kiknek Böröl/'ó nevű külön praediális birtokuk a város határával soha sem olvadt össze, hanem mindig külön terület volt napjainkig. De e nemesek udvartelkei bent voltak az egykori várban, a mai belvárosban. Garai László után Zápolyai Imre vette birtokába 1487-ben a Garaiak részét s ott is halt meg. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran megfordult itt. Emlékeztet rá a nagy piaczról kiágazó Korvin-útcza, melyben egy középkori építésű egyemeletes ház kapu-homlokzatában ott van a Hunyadyak hollós czímere, s ez némi bizonyíték ama hagyomány mellett, hogy e ház egykor Mátyás király tulajdona volt. A ház egész építkezése, beosztása, kapuzata, stb. a XV-dik századra vall. 1495-től kezdve néhány évig Esseghváry György, utána 1514-ben Sittkey Kocsárd, ezután 1524-ig Esseghváry Ferencz volt a várkapitány. Pápa városának polgárai készségesen szálltak hadba a Dózsa-féle parasztlázadás ellen s részök volt a lázadók egy csapatjának a Veszprém és Fehérvár közti úton való megsemmisítésében. Ez okból II. Ulászló 1514-ben megbővítette a város kiváltságait. A mohácsi vész után János király Pápát és Somlyó várát Enyingi Török Bálintnak adományozta, kinek utódai azt a XVI-dik század végéig birták. 1640-től kezdve már a gróf Esterházyak a várkapitányok. Egymás után István és László, majd Ferencz, a herczeggé lett Pál nádornak testvére. Ennek fia, Esterházy Antal gróf, II. Rákóczy Ferencz fejedelem kurucz tábornoka s ő bírja Pápát 1715-ig, a mikor mint bujdosó elveszti jogát s 1722-ben Rodostóban meghal. Unokatestvére, Ferencz tárnokmester, már 1715-ben birtokba veszi Pápát, s ennek utódai bírják ma is. A régi pápai várat körülbelül arra a helyre, a hol most a nagy templom áll, még a XV. század elején a Garaiak építették. E vár sem másnemű, sem