Page - 282 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 282 -
Text of the Page - 282 -
Majorok mindenütt úgy, hogy az egész 900 négyszögkilométernyi
járáson mindössze alig harmincz község van, ezek legnagyobb része is a
járás szélein; Dombóvár, két vasútvonal keresztező pontja, a berkeiből
emelkedő romok a Dombayak múltjáról beszélnek; Döbrököz, hol Henrik-
bán hatalma után a Rozgonyiak, Szerecsenyek és Verbőczyek láttak jó és
gonosz napokat ; régi várából egyetlen zömök szöglet áll, merőn tekintve
a lábainál rohanó gőzgépekre. Fentebb Regöly szintén várromos hely; még
fentebb az imént még jó ború, most szomorú és kopár Pinczehely, törökök,
ráczok egykori vára; fönt a csúcsban más járás székhelye, Simontornya,
melynek történeti szereplése a tornyot rakó Simon alországbíróval kezdődik,
és a Laczkfiak, Garayak, stb. elvirágzása után a kurucz háborúk füstjében
enyészik; és Ozora, itt állott egykor az Ozorai Pipò gróf kastélya, az olasz
renaissance egyik remek alkotása, melyet Pipò gróf a híres Masolino freskóival
ékített, melyet egykor a florencziek is megcsudáltak, s a melyeket ma már
ne keressen senki; Ozorának ma már híresebbek népes és bajvívó búcsúi,
mint nyomtalanúl eltűnt műremekei. A nyugati széleken Tótkeszi, a Nyáry
család ős fészke Bedeg, Szántó, a zajos képviselőválasztásairól híres Szakcs,
s lentebb az erdős I.ápafóxe 1 megkerültük a járást és emlékezetesebb helyeit,
míg bent Felsö-lreget, Nagy-Szokolyt, Kő nyit, Kocsolát és Gyula-Jovánczát
találjuk mindössze, és még egy pár kisebb községet. Kellő-középen áll
Tamási, a járás székhelye; ennek tövében terül el az egyébként erdőtelen
Tolnamegyének legszebb és legnagyobb erdeje, a tamási tölgyerdő, Somogy-
ból mintegy átszakadva, s táplálva és rejtegetve nagyszámú vadjait.
Ez a föld a somogyival egyező, s mint mondva volt, alacsony hegyek-
kel ritkásan szegdelt hullámos dombozatú, gazdagon termő mezőség. Népe
egészen magyar; s mint a föld, úgy a nép is a somogyival alkatban,
színben, viseletben, szójárásban, életfoglalkozásban, erkölcsben rokon; erős,
dolgos, kitartó, barátkozó, ingerlékeny, makacs s a végletekben szilaj.
Az eddig ismertetett két terület tehát síkság és mezőség és magyarság.
A kettő között a megye közepén déltől éjszakra terűi el a harmadik tagozat,
az a Döbrököztől Simontornyáig nyúló hegyvidék, melyet a Kapós és a
Sió, mint már említettük, A alakban kerít be. Ennek lejtőin és völgyeiben
németség lakik, mely a föld mostohaságát szorgalmával és takarékosságával
pótolva, termővé teszi a terméketlent, olajat facsarva a kopár dombokból
is, melyeknek oldalain imént még a bor bővebben csordúlt, mint a víz.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch