Page - 293 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 293 -
Text of the Page - 293 -
293
Az első sor igaz. Somogy a gyümölcs hazája volt már akkor, mikor
a gyümölcstermesztésre másutt nem is gondoltak. De a másik sornak mi
alapja van ?
Mikor ezt a tankönyvet megírta s majdnem egy egész századnak
örökül hagyta Losonczi István, ez a kitűnő úttörő tanférfiú, abban az időben
%
és még utána három évtizedig nem volt Somogyban egyetlen közép- vagy
deákiskola sem; holott a reformátusoknak, a hol nagyobb számmal laktak,
mindenfelé sűrűn voltak apróbb deák iskoláik. Az bántotta hát a szintén
református vallású szerzőt, hogy somogyi nagy számú hitfelei, kik többi
testvéreiktől elszigetelten s a tudományos központoktól távol élnek, csak
nagy nehézségek árán eszközölhették gyermekeik felsőbb kiképeztetését.
Nem volt kedvezőbb, — (hogy a kevés számú ágostai evangélikusokat
ne is említsük,) — sőt még kedvezőtlenebb a majdnem háromszorta számo-
sabb római katholikusok helyzete sem, mert, jóllehet a megye egyharmad
részben papi birtok volt, mégis az egész megyében nem hogy püspökség,
de a török pusztítás után még csak magasabb fokú papirend sem volt,
mely némi udvart tartana, ipart, ízlést fejleszthetne, közművelődési czélokra
gondolhatna is, áldozhatna is. Hiányoztak tehát a középiskolák hivatott és
természetes fentartói, a magasabb klérus, és hiányoztak azoknak hivatott
vezetői, a tanítórendek. Az andocsi, nagyatádi, segesdi és szigetvári Ferencz-
rendiek nem foglalkoztak nyilvános tanítással, legfölebb ha földesúri udva-
rokba juttathattak nevelőt vagy udvari káplánt.
De alkalmas hely sem mutatkozott. Ebben az egész megyében, mint
említettük, még a folyó század elején sem volt egyetlen város vagy városnak
nevezhető hely, a melynek népessége elérte volna a háromezeret, s a mely-
nek ereje vagy ösztöne lett volna valamely magasabb fokú képzés szerve-
zésére. Legszembetűnőbb volt még Szigetvár, ez is Baranya-szélben, s ezt is
csak vára s régi híre emelte. A megye székhelye, Kaposvár, maga is jobbágy-
község, s a legnagyobb nevezetessége egy pár uradalmi épület és az egyetlen
torony sisakján gyökeret vert hatalmas galagonya bokor volt, mely magával
a toronynyal egyidősnek látszott. Falu, falu, apró falu, mintegy négyszáz
apró népességű falu; erdők között, völgyek mélyén rejtekezik valamennyi.
Az iszapba fúladt patakok széles nádasokká terűinek. Vadak itt is, ott is.
Sok a falu, sok a kastély is. Néhol egy-egy faluban, a juhszélen, három-
négy is néz egymással rendszerint farkas szemet. Ennek a nemességnek nem
volt szüksége városra, mert fényűzési czikkeit az említett kivűl eső piaczok
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch