Page - 302 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 302 -
Text of the Page - 302 -
302
állott. Más felől a szomszéd Tolnamegye dombóvári járására gyakorolta
hatását; tehát ha a somogyi typust akarjuk keresni s megállapítani, ezt
a megye déli részében találjuk meg, s e czélból derékon kell vágnunk a
megyét körülbelül ott, a hol a dombóvár-kaposvári vasút s azontúl a kőtélén
Somogynak téglából épített szép országútja Nagy-Kanizsa felé vezet. A mit
eddig mondottunk, az inkább a déli, úgy nevezett Belső-Somogyra illik,
mert fent Külső-Somogyban nemcsak a szójárás más, és, mint mondottuk,
a veszprémivel rokon, hanem más a fizikai alkat is ; megtermettebb, cson-
tosabb, vállasabb, teltebb izomzatú, de nyugodtabb is és kényelemre hajlóbb.
Az arczszín szőkére látszik változni, míg a Dráva felé a barna az uralkodó
szín. Fent selymesebbek, posztósabbak az emberek, s a nők kedvelik a tarkát,
a színest, a pirost; lent egyszerűbbek, és az öltözködés alapszíne a maguk
szőtte-fonta fehér, valamint fehér a gyász is, mely a férfinépnél a fehér
nyakravalóban jelentkezik.
Kérdésbe lehet tenni, hogy az a százötvenesztendős szélvész, melyet
török korszaknak nevezünk, hogyan nem szaggatta meg, hogyan nem
tépte meg összefüggő testét. Holott Somogy volt a határ kelet és nyugat
között, megrakva őrhelyekkel és várakkal ; állandó színtere az apróbb
vagy nagyobb hadiműveleteknek, a hadi cseleknek, lesvetéseknek, melyek
sehol oly gyakoriak, fortélyosak, változatosak és kegyetlenek nem voltak,
mint itt. Kapuja Horvátországnak, Stiriának, Ausztriának, melyet mindkét
r
fél védett és ostromolt, erősített és döngetett. Évről évre kézről kézre kerülő
várai körűi pusztaságoknak kelle támadni. Valóban támadtak is ; megritkúlt
a föld népe, melyet pedig mindkét hadakozó fél kiméit saját érdekéből is;
és a nemesség elszéledt nyugalmasabb helyekre, vagy a végvárak őrizetére.
Miként népesült meg a nagy dúlás után, s miként lett a legmagyarabb
megyék egyikévé? Egy gondolat Somogy erdőségeire sokat megmagyaráz.
Idegen települőkre itt is volt szükség, s települtek is németek és tótok
nagy számmal, de az erdők miatt nem oly nagy tömegekben s nem is oly
összefüggő területeken, mint más megyékben; épen ezért nem támaszkod-
hatván egymásra, nem is őrizhették meg magukkal hozott nyelvüket és
szokásaikat; úgy hogy magyar földesuraik, gazdatisztjeik, s főként Veszprém-
ben nevekedett lelkiatyáik gondozása alatt, két század múltán csak oly
törzsökös magyarokká lettek, mint a Drávára dűlő kálvinista falvak ős
lakossága. Ez, mint amaz, magyar abban is, hogy egyedül a földet tartja
biztos tőkének, osztozáskor kiveszi részét bármily kis darabban is, és vesz
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch