Page - 304 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 304 -
Text of the Page - 304 -
A somogyi nép építkezéséről szólva, nem szabad felednünk, hogy
erdőséges és kőtélén vármegyében járunk, s ez a két tulajdonság meglátszik
az építkezésen is. Igaz, hogy az újabb építkezéseknél, kivált mióta rájöttek,
hogy a somogyi agyagot egy kevés fával kitűnő kővé lehet változtatni,
s a téglaipar megyeszerte nagy fejlődésnek indult, mutatkozik a kényelem
és csinosság. Előszoba, vendégszoba, tornyos nyoszolyák, padlásig rakott
ágyneműkkel, kürűlpad helyett diván, a tálas fogason porczellán edények
a régi mázos kancsók és tálak helyett: ez az újabbkori berendezés; a régiből
csak a szellős tornácz kint, és bent a belső-somogyi nép királynői széke,
a szövőszék maradt meg. Az ilyen házak kitűnnek, inkább kirínak a saját-
ságos alakzatú ősi hajlékok sorából, melyek suta homlokzatú födelükkel
s faoszlopon nyugvó tornáczaikkal, s egyetlen ablakukkal ridegen tekintenek
az útezán járóra. Sok közöttük a vert falból épült, de ezeket a belső-somogyi
99
ember megveti mint tartatlanokat. Ü úgy építette házát, hogy talpgerendáin
századokra szóljon, ha meg nem ég. Meg pedig nem éghet, mert nem épített
rá kéményt, a mi kigyuladjon. Házát, ólait, pajtáját izmos tölgygerenda-
alapokra fektette, ez alapokba tölgy oszlopokat vésett, az oszlopok közeit
sövénynyel fonta be, és a sövényt betapasztotta sárral ; azután födélfát rakott
rá és betetőzte ügyesen és csinosan jó melegtartó zsúpfödéllel. Kéményt
nem rakott, mert úgy hideg lett volna a konyha. Az erdők megengedték neki
azt a fényűzést, hogy kemény fával fűtse zöld mázas, ú. n. szemes cserép-
kályháit. A ház előtt faoszlopokon nyugvó tornácz, és tornácz az útezára
néző homlokzat is, szintén faoszlopokon, a megnyújtott tető védelme alatt.
Csinosabb építkezésnél úri ember ezt verandának mondaná; a somogyi
ember pitarnak (pitvar) nevezi, és vasárnap délutáni társalgónak használja.
Nagyobb gonddal, sőt fényűzéssel építette pajtáját szintén tölgy-talpakra és
oszlopokra, tölgyből fűrészelt vastag deszkákkal — borona — falazva, jóval
magasabbra, tágasabbra és szellősebbre, mint lakóházát, mert összes takar-
mányait ide rakta be. A pajta végiben áll az istálló, némelyikben a magyar
paraszt czímere, a négy ökör; tehén a legtöbbjében párosával, és ló vala-
mennyiben, ép testű, jól tartott fajlovak, melyekre kevély a somogyi ember.
Hogy ne ! Somogyban volt a legelső lófuttatás a hetesi gyepen ; és a pestieken
is nem egyszer nyert az aszalói\ jádi\ hetesi és pulai ember. Az istálló
végén a rendszerint tágas takarmány- és konyhakert, és a kertben gazdag
tenyészet között méz a nádfedeles méhesekben, melyekből a kaptárokat
hajdinavirágzáskor a mezőre szokták vinni. És méz a fákon: a körte, az
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch