Page - 363 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 363 -
Text of the Page - 363 -
363
j * • •
ma is nagy és értékes. Az uralkodó fanem a fényű. A lomblevelűek közül
nagyobb mennyiségben fordul elő a tölgy, azután a cser és itt-ott a bükk,
gyertyán és nyír. Terményei : makk, gubacs, málna, eper, áfonya, vadalma,
vadkörte, gomba, tapló és első sorban nagy mennyiségű szerszám-, épület-
és tűzifa. Az alomszedés is erdeink hasznai közé tartozik. Az erdő némely
vidéken egyedüli jövedelemforrása a népnek. A gazdák egyik fő foglalkozása
és keresetága az állattenyésztés is. Szarvasmarha-tenyésztése a vármegyének
főleg azóta, hogy a gazdasági egyesület fölkarolta, virágzásnak indúlt. Az
úgy nevezett tájfajta, mely piros-tarka és hegyi jellegű s a simmenthali vér
hozzá keverése folytán mindinkább átalakúl, jól fizetett és keresett tejelő
állat. A lótenyésztés itt nem nagy fontosságú. Nagyobb ménesek nincsenek,
s leginkább csak a Nori-fajú igás kanczák után nyert csikók szaporítják
a lóállományt. A sertéstenyésztés közös legelő hiányában nem nyerhet
nagyobb lendületet, noha újabban az angol hízó sertés tenyésztése egyre
terjed. A gyapjúnak folyton hanyatló ára kis térre szorítja a juhtenyésztést.
Nagyobb mennyiségű fésűs-gyapjas juhot az úgy nevezett Cseren találunk.
Minden udvarnak megvan a baromfi-serege, melyet Gráczban és Bécsben
jó árakon adnak el. Mind a mellett nagyobb kiterjedésű tenyésztések, vagy
hizlalók nincsenek. A méhészet egyes vidékeken virágzik, többnyire hordoz-
ható méhesekben (kasok). A vadászati törvény ebben a megyében is meg-
termette jó gyümölcsét. Szarvas, őz, néhol vaddisznó rejtőzik az erdő
sűrűjében, míg a mezőkön nyúl, róka, borz és szárnyas vadak után járhat a
vadász sikerrel. Egyes uradalmak vadaskertekkel, fáczánosokkal is bírnak.
Újabban örvendetesen szaporodik a süket-fajd. A kisebb vadászterületek
»
vagy egyesek, vagy társúlatok birtokában vannak. Epen nem ritkaság,
hogy például a szombathelyi mezőkön néhány órai hajtás után 5—600
nyúl is kerül puskahegyre. A halászat alig érdemes az említésre. A sok
apró vízből apró halakat szednek házi szükségletre, de azokat is csak a
nép szegényebb osztálya. Tetemesebb a halászat a Rábán, hol nagyobb hal
is megterem, s belőle a szomszéd piaczra is kerül. A hegyi patakokban
pisztráng, a lassúbb vízfolyásokban rák tenyészik. Az ásványország is
gazdag a vármegye területén. Hegyeiben sok mészkő, rézércz és serpentinkő
(Borostyánkőnél) találtatik. Itt-ott barna-szén is fordul elő. A bányai hegyek-
ből az antimon érczet aknázzák, melyet gyárakban tisztítanak és olvasztanak.
Ásványvizei Tárcsán, Sóskúton, Buglóczon, Széchenyi-Kúton találhatók.
Tarcsa ismert fürdő. A sóskúti víz nagyon hasonló a gieshüblihez.
46*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch