Seite - 363 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

363 j * • • ma is nagy és értékes. Az uralkodó fanem a fényű. A lomblevelűek közül nagyobb mennyiségben fordul elő a tölgy, azután a cser és itt-ott a bükk, gyertyán és nyír. Terményei : makk, gubacs, málna, eper, áfonya, vadalma, vadkörte, gomba, tapló és első sorban nagy mennyiségű szerszám-, épület- és tűzifa. Az alomszedés is erdeink hasznai közé tartozik. Az erdő némely vidéken egyedüli jövedelemforrása a népnek. A gazdák egyik fő foglalkozása és keresetága az állattenyésztés is. Szarvasmarha-tenyésztése a vármegyének főleg azóta, hogy a gazdasági egyesület fölkarolta, virágzásnak indúlt. Az úgy nevezett tájfajta, mely piros-tarka és hegyi jellegű s a simmenthali vér hozzá keverése folytán mindinkább átalakúl, jól fizetett és keresett tejelő állat. A lótenyésztés itt nem nagy fontosságú. Nagyobb ménesek nincsenek, s leginkább csak a Nori-fajú igás kanczák után nyert csikók szaporítják a lóállományt. A sertéstenyésztés közös legelő hiányában nem nyerhet nagyobb lendületet, noha újabban az angol hízó sertés tenyésztése egyre terjed. A gyapjúnak folyton hanyatló ára kis térre szorítja a juhtenyésztést. Nagyobb mennyiségű fésűs-gyapjas juhot az úgy nevezett Cseren találunk. Minden udvarnak megvan a baromfi-serege, melyet Gráczban és Bécsben jó árakon adnak el. Mind a mellett nagyobb kiterjedésű tenyésztések, vagy hizlalók nincsenek. A méhészet egyes vidékeken virágzik, többnyire hordoz- ható méhesekben (kasok). A vadászati törvény ebben a megyében is meg- termette jó gyümölcsét. Szarvas, őz, néhol vaddisznó rejtőzik az erdő sűrűjében, míg a mezőkön nyúl, róka, borz és szárnyas vadak után járhat a vadász sikerrel. Egyes uradalmak vadaskertekkel, fáczánosokkal is bírnak. Újabban örvendetesen szaporodik a süket-fajd. A kisebb vadászterületek » vagy egyesek, vagy társúlatok birtokában vannak. Epen nem ritkaság, hogy például a szombathelyi mezőkön néhány órai hajtás után 5—600 nyúl is kerül puskahegyre. A halászat alig érdemes az említésre. A sok apró vízből apró halakat szednek házi szükségletre, de azokat is csak a nép szegényebb osztálya. Tetemesebb a halászat a Rábán, hol nagyobb hal is megterem, s belőle a szomszéd piaczra is kerül. A hegyi patakokban pisztráng, a lassúbb vízfolyásokban rák tenyészik. Az ásványország is gazdag a vármegye területén. Hegyeiben sok mészkő, rézércz és serpentinkő (Borostyánkőnél) találtatik. Itt-ott barna-szén is fordul elő. A bányai hegyek- ből az antimon érczet aknázzák, melyet gyárakban tisztítanak és olvasztanak. Ásványvizei Tárcsán, Sóskúton, Buglóczon, Széchenyi-Kúton találhatók. Tarcsa ismert fürdő. A sóskúti víz nagyon hasonló a gieshüblihez. 46*