Page - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 376 -
Text of the Page - 376 -
376
telesénél szoktak használni. A házi könyvtár 6.000 kötetet számlál. A park
280 hold, s a Rába által ketté osztott részeket, a belső és külső parkot, híd
köti össze. A belső parkban van a kastély és az üvegházak. A külső parkban,
melynek öt holdnyi halastava is van, dámvad, vadpulyka és fáczán tenyészik.
A kastély jelenlegi birtokosa gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó.
Említendő helyei még a járásnak Alsó-Szeleste, Szelestey László költőnk
családjának ősi fészke, most Festetics Andor földmívelésügyi miniszter birtoka.
Guár, a Guáry családnak adott előnevet. Hegyfalu, hol a vármegye legszebb
búzája terem. Répcze-Lak, Radó Kálmán volt főispán szép kastélyával, és
Porpácz a pozsony-szombathelyi vasút végállomásával. A járás földje nagyobb
részben sík, keleti része fönsík s az úgy nevezett Kemenesaljához tartozik.
E fönsíkon terül el a nagy Farkaserdö egy része. Vizei : a Rába, Répcze,
Gyöngyös, Herpenyő, stb. Lakossága magyar.
A sárvári járástól éjszak-keletre esik a kis-czelli járás, melynek szék-
helye Kis-Czell. E járásával érinti vármegyénk Veszprémmegyét. A kis-czelli
járás jó részében sík vidék, mely a kemenesaljai fensíkból áll. Egyes részei
a Cser és a sömjéni fönsík. A Farkas-erdő egy része ide is áthúzódik. Egyik
nevezetessége a jó ború Sághegy. Említésre méltóbb községei : Hegyes-
Kis-Somlyó, mely a hasonló nevű, szintén magánosan álló kúp alakú s jó
bort termő hegy lábánál fekszik. Egyházas-Hetyén született a jelen század
egyik legkiválóbb magyar költője, Berzsenyi Dániel. Boba vasúti állomás.
Innen indúl ki a boba-sümegi vasút vonala. Itt találjuk Jánosháza nagy
I
községet, majd Pápoczot, melynek prépostságát, valamint Agoston-rendű
perjelségét 1365-ben gelsei Chap Margit, Magyar Pál özvegye alapította.
A pápoczi perjelség egy része 1779-ben a soproni, a másik a vasvár-szombat-
helyi káptalannak adományoztatott. Ostfi-Asszonyfa, az Ostffyak ősi birtoka.
Várának romjai ezelőtt mintegy 70 évvel még megvoltak. Kis-Czellben
nevezetes a benczések régi kolostora, az állítólag II. vagy III. Béla által
alapított dömölki apátság. Régi búcsújáróhely. A járás lakossága magyar.
A sárvári és kis-czelli járás délen a vasvári járással érintkezik. Főhelye :
Vasvár. Hajdan vár és királyi város. Kétségtelen, hogy a vármegye szék-
helye már első királyunk alatt Vasvár (Castrum ferreum) volt, s hogy nevét
(Comitatus Castriferrei) is ettől vette. Hogy mikor szűnt meg Vasvár a vár-
megye székhelye lenni, határozottan meg nem állapítható. Valószínű azonban,
hogy mikor a káptalan, a vármegye is akkor költözött át Szombathelyre,
mert arra van adat, hogy a vármegye gyűléseit 1595-ben már Szombathelyen
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch