Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

376 telesénél szoktak használni. A házi könyvtár 6.000 kötetet számlál. A park 280 hold, s a Rába által ketté osztott részeket, a belső és külső parkot, híd köti össze. A belső parkban van a kastély és az üvegházak. A külső parkban, melynek öt holdnyi halastava is van, dámvad, vadpulyka és fáczán tenyészik. A kastély jelenlegi birtokosa gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó. Említendő helyei még a járásnak Alsó-Szeleste, Szelestey László költőnk családjának ősi fészke, most Festetics Andor földmívelésügyi miniszter birtoka. Guár, a Guáry családnak adott előnevet. Hegyfalu, hol a vármegye legszebb búzája terem. Répcze-Lak, Radó Kálmán volt főispán szép kastélyával, és Porpácz a pozsony-szombathelyi vasút végállomásával. A járás földje nagyobb részben sík, keleti része fönsík s az úgy nevezett Kemenesaljához tartozik. E fönsíkon terül el a nagy Farkaserdö egy része. Vizei : a Rába, Répcze, Gyöngyös, Herpenyő, stb. Lakossága magyar. A sárvári járástól éjszak-keletre esik a kis-czelli járás, melynek szék- helye Kis-Czell. E járásával érinti vármegyénk Veszprémmegyét. A kis-czelli járás jó részében sík vidék, mely a kemenesaljai fensíkból áll. Egyes részei a Cser és a sömjéni fönsík. A Farkas-erdő egy része ide is áthúzódik. Egyik nevezetessége a jó ború Sághegy. Említésre méltóbb községei : Hegyes- Kis-Somlyó, mely a hasonló nevű, szintén magánosan álló kúp alakú s jó bort termő hegy lábánál fekszik. Egyházas-Hetyén született a jelen század egyik legkiválóbb magyar költője, Berzsenyi Dániel. Boba vasúti állomás. Innen indúl ki a boba-sümegi vasút vonala. Itt találjuk Jánosháza nagy I községet, majd Pápoczot, melynek prépostságát, valamint Agoston-rendű perjelségét 1365-ben gelsei Chap Margit, Magyar Pál özvegye alapította. A pápoczi perjelség egy része 1779-ben a soproni, a másik a vasvár-szombat- helyi káptalannak adományoztatott. Ostfi-Asszonyfa, az Ostffyak ősi birtoka. Várának romjai ezelőtt mintegy 70 évvel még megvoltak. Kis-Czellben nevezetes a benczések régi kolostora, az állítólag II. vagy III. Béla által alapított dömölki apátság. Régi búcsújáróhely. A járás lakossága magyar. A sárvári és kis-czelli járás délen a vasvári járással érintkezik. Főhelye : Vasvár. Hajdan vár és királyi város. Kétségtelen, hogy a vármegye szék- helye már első királyunk alatt Vasvár (Castrum ferreum) volt, s hogy nevét (Comitatus Castriferrei) is ettől vette. Hogy mikor szűnt meg Vasvár a vár- megye székhelye lenni, határozottan meg nem állapítható. Valószínű azonban, hogy mikor a káptalan, a vármegye is akkor költözött át Szombathelyre, mert arra van adat, hogy a vármegye gyűléseit 1595-ben már Szombathelyen