Page - 401 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

40Í kokat cserélnek ki. Esküvő előtt néhol egy pár czipőt küld a vőlegény a menyasszonynak, ez meg egy inget a vőlegénynek. A lakodalom kevés sajátságos vonást mutat. A menyasszony néhol rongyos inget vagy harisnyát vesz magára, hogy gazdag legyen. Esküvőkor némely helyen a nem kifogás- talan jegyesfél oldalán nem gyújtják meg az oltáron a gyertyát. A tánczra a vőlegény barátjai nem ritkán álruhában mennek el. Mikor először lép a házba az új asszony, egy kenyeret megszel fakéssel és elteszi a szeletet; a felső rész a férjé, az alsó az asszonyé ; a kié elébb megpenészedik, az hal meg elébb. Aztán egy fazék káposztát sóz be, hogy jó gazdasszony legyen. Végre a sütő-kemenczébe tekint, hogy ne kívánkozzék vissza a szülőihez. Az év kör. A tavaszi első kihajtáskor kevés szőrt vágnak le a marha szarvai közül, hogy döfős ne legyen. Ilyenkor szerencsét jelent, ha a marha nem tapossa össze az istálló küszöbére tett tojást. Öszi haza hajtáskor, Márton napján a pásztor Mártonvesszőt {Mir ten gar Cri) visz a házakba és szerencsét kiván vele. Vetéskor a vetőmagos zsákra földet tesznek, hogy jó termés legyen ; ha a magot tartó kendő bogját nem oldják fel, nem nő benne gaz. Két kalászú gabonaszárat találni szerencse. Jégverés ellen jó az első három jégszemet a tűzbe dobni. Ha a szántóföldet hájból és puskaporból készült kenőcscsel bekent, karókra kötött fonallal kerítik be, ezen belül nem tesz kárt sem egér, sem madár. Lenmagvetés után lenolajos kalácsot esznek, hogy a len jól teremjen. Tamás napja éjjelén (reichi Nocht) kimennek a keresztútra: a honnan ének hallatszik, arra lakodalom lesz az évben, a honnan pedig kopogás, arra temetés, jakab napján nem szabad kenyeret sütni, a tűz kicsap a kemenczéből. Itt is ismeretes az ólomöntés (lesein) és aprószentek napján az egészséget biztosító korbácsolás. Vízkeresztkor 9 fogás kerül az asztalra, köztük aszalt körte. Mindenik fogásból eltesznek valamit a Budi- frati (némely helyen: Ltitzlfrau) részére, a ki e nap estéjén a gyerme- keket látogatja, mint máshol a Mikulás vagy krampusz. A mely faluban farsang alatt nem történt házasság, ott fatuskót húznak végig (Blockziehen). Hamvazó szerdán eltemetik a farsangot: szertartások közt elföldelik a táncz- terem legnagyobb koszorúját. Szent János napján bodzavirágot sütnek fánk módra; e napon tüzeket gyújtanak, úgy szintén húsvétkor és pünkösdkor is. A húsvéti tűz a búzaszalmával elégeti az üszköt is. Húsvét vasárnap délután a ház népe kimegy a mezőre (Griangehn) s minden szántónál imádkoznak. A protestánsok disznólapoczkát tesznek a búzaföldbe, hogy a búza zsíros legyen, a katholikusok barkát a jégverés ellen. Pünkösd előestején ostorral M. 51