Seite - 401 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 401 -
Text der Seite - 401 -
40Í
kokat cserélnek ki. Esküvő előtt néhol egy pár czipőt küld a vőlegény a
menyasszonynak, ez meg egy inget a vőlegénynek. A lakodalom kevés
sajátságos vonást mutat. A menyasszony néhol rongyos inget vagy harisnyát
vesz magára, hogy gazdag legyen. Esküvőkor némely helyen a nem kifogás-
talan jegyesfél oldalán nem gyújtják meg az oltáron a gyertyát. A tánczra
a vőlegény barátjai nem ritkán álruhában mennek el. Mikor először lép a
házba az új asszony, egy kenyeret megszel fakéssel és elteszi a szeletet;
a felső rész a férjé, az alsó az asszonyé ; a kié elébb megpenészedik, az hal
meg elébb. Aztán egy fazék káposztát sóz be, hogy jó gazdasszony legyen.
Végre a sütő-kemenczébe tekint, hogy ne kívánkozzék vissza a szülőihez.
Az év kör. A tavaszi első kihajtáskor kevés szőrt vágnak le a marha
szarvai közül, hogy döfős ne legyen. Ilyenkor szerencsét jelent, ha a marha
nem tapossa össze az istálló küszöbére tett tojást. Öszi haza hajtáskor, Márton
napján a pásztor Mártonvesszőt {Mir ten gar Cri) visz a házakba és szerencsét
kiván vele. Vetéskor a vetőmagos zsákra földet tesznek, hogy jó termés
legyen ; ha a magot tartó kendő bogját nem oldják fel, nem nő benne gaz.
Két kalászú gabonaszárat találni szerencse. Jégverés ellen jó az első három
jégszemet a tűzbe dobni. Ha a szántóföldet hájból és puskaporból készült
kenőcscsel bekent, karókra kötött fonallal kerítik be, ezen belül nem tesz
kárt sem egér, sem madár. Lenmagvetés után lenolajos kalácsot esznek,
hogy a len jól teremjen. Tamás napja éjjelén (reichi Nocht) kimennek a
keresztútra: a honnan ének hallatszik, arra lakodalom lesz az évben, a honnan
pedig kopogás, arra temetés, jakab napján nem szabad kenyeret sütni, a tűz
kicsap a kemenczéből. Itt is ismeretes az ólomöntés (lesein) és aprószentek
napján az egészséget biztosító korbácsolás. Vízkeresztkor 9 fogás kerül az
asztalra, köztük aszalt körte. Mindenik fogásból eltesznek valamit a Budi-
frati (némely helyen: Ltitzlfrau) részére, a ki e nap estéjén a gyerme-
keket látogatja, mint máshol a Mikulás vagy krampusz. A mely faluban
farsang alatt nem történt házasság, ott fatuskót húznak végig (Blockziehen).
Hamvazó szerdán eltemetik a farsangot: szertartások közt elföldelik a táncz-
terem legnagyobb koszorúját. Szent János napján bodzavirágot sütnek fánk
módra; e napon tüzeket gyújtanak, úgy szintén húsvétkor és pünkösdkor is.
A húsvéti tűz a búzaszalmával elégeti az üszköt is. Húsvét vasárnap délután
a ház népe kimegy a mezőre (Griangehn) s minden szántónál imádkoznak.
A protestánsok disznólapoczkát tesznek a búzaföldbe, hogy a búza zsíros
legyen, a katholikusok barkát a jégverés ellen. Pünkösd előestején ostorral
M. 51
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch