Page - 407 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 407 -
Text of the Page - 407 -
407
több pontján. Mint asztali víz igen kedvelt a németkeresztúri. Ez alkalikus,
meglehetős sok szabad szénsavat tartalmazó víz, melyet Rudolf-forr ás néven
nemcsak a megyében, hanem a székes fővárosban, de még Ausztriában is
szeretnek inni. Gyomorhurutnál igen jó szolgálatot tesz. Egyebütt is fordul-
nak elő savanyúvíz források a hegyes vidéken meg a Fertő partján, de ezek
csakis a közeli környéken ismeretesek.
Az összes sopronmegyei hegyvonúlatokat jellemzik az aránylag rövid,
de azért meredek és mély harántvölgyek, melyek a fő gerinczet oldalvást
«
számos kiszökellő meredek előkúpra tagolják. Számos ér és patak siet e
völgyeken alá, hogy egyfelől a Fertőbe és az ezzel kapcsolatos Hanságba
ömöljenek, másfelől a Répczével egyesüljenek. A Rozália- és Lajta-hegység
nyugati oldalán eredő vizek a Lajta folyóhoz törnek alá; a keleti oldalakon
eredő vizek egyik fő ere a Vulka patak. Ez a Rozália-kápolnától éjszakra,
a Fraknó várra vezető út mellett levő Blankeleiten-Brunnennak nevezett
bő forrásból ered és egészben véve délnyugatról éjszakkeletre folyván, az
Okátói éjszakra fekvő tómalmon túl a Fertőbe szakad, hol századok alatt
az okai lapályt alkotta meg, mely tagolatlan félsziget gyanánt nyomúl
bele a Fertőbe. Útjában a Rozália-hegységből jövő, továbbá e hegység
éjszaki és a Lajta-hegység déli vége közt elterülő dombvidékből fakadó,
nemkülönben a Lajta-hegység délkeleti lejtőjén lefolyó, valamint a kertesi
dombcsoport és a ruszti dombhát közt levő dombos vidékből eredő patakokat
és kisebb víz-ereket gyűjti magába. Teknője választja el a Fertő-melléki
dombhátat a Lajta-hegységtől. E teknőtől délre ered a Rákos, mely keresztül
törvén a Fertő-melléki dombháton, szintén a Fertőbe szakad.
Maga a Fertő hazánknak legnagyobb tava a Balaton után. Sopron- és
Mosonmegyék közt terűi el egy széles, hosszúkás medenczében éjszaktól
dél felé. Legnagyobb hoszsza 36 kilométer, legnagyobb szélessége 15 kilo-
méter, legkeskenyebb a közepe táján, hol csak 6.5 kilométer. Legnagyobb
vízálláskor területe 335 négyszögkilométer, tengerfölötti magassága pedig
116 méter.
A Fertő határozottan alföldi tó jellegű, feneke igen egyenletes és vize
igen csekély. Átlagos mélysége 1—2 méter közt váltakozik. Legnagyobb
mélysége az 1883- és 84-iki években volt, a mikor eddig a legmagasabb
vízállását érte el, a Ruszt és Nezsider közötti szakaszban 4 méter, a Ruszt
és Rákosmenti szakaszban 3 méter, attól délre pedig csak 2 méter. Ma már
annyira leapadt, hogy bárhol keresztül lábolhatunk rajta.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch